Aggófű

Az aggófű fajokat a népi gyógyászatban régen gyógyítási céllal alkalmazták, annak ellenére, hogy belsőleg nagyon mérgezőek: májkárosító vegyületeket tartalmaznak. Kaszálókon, gyomtársulásokban gyakori fajok. Ez igen aggasztó, tekintve, hogy a mérgező hatásukat a szénában, szárítást követően is megőrzik.

Lehetséges, hogy ennek a gyomnak köze van a lovak körében egyre gyakoribb, nyáron kialakuló bőrelváltozásokhoz?

Alapadatok

Növény: közönséges aggófű, Senecio vulgaris L.; jakabnapi aggófű, Senecio jacobaea L. (Compositae).

Növényi drog: közönséges aggófű virágzó hajtás (Senecionis jacobaeae herba [syn.: Jacobaeae herba]); jakabnapi aggófű virágzó hajtás (Senecionis herba [syn.: Erigerontis herba]).

Fő hatóanyagok: >> könyv.

Igazolt gyógyhatások: >> könyv.

Megrendelem a könyvet webshopban!

Alkalmazás a humán gyógyászatban

Gyógyszerkönyvekben, monográfiákban megadott terápiás indikációk: >> könyv.

Hagyományos orvoslásban leírt egyéb felhasználás: >> könyv.

Állatorvosi kezelést kiegészítő fitoterápia

Alkalmazási területek, adagolás, mellékhatások, gyógyszer-gyógynövény kölcsönhatások (kutya, ló, macska): >> könyv.

Mérgezés

Mérgező vegyületek, tünetek: >> könyv.

Többet szeretnék tudni a könyvről!

Szerző: Marton Zsófia

Minden jog fenntartva!