top of page

Betegség előtti állapot lovaknál

Marton Zsófia (Lóherba)

Ma már nem újdonság betegség előtti, ún. szubklinikai állapotról beszélni (a "szub" küszöb alatti értékre utal), aminek szinonimája egy adott szerv funkciózavara vagy funkcionális panaszai. Ekkor az adott szerv még nem beteg, de funkcióját már nem képes teljes mértékben ellátni.

Kimutatására a modern diagnosztikai eszközök (pl. vérképelemzés, vér egyes metabolitjainak elemzése, esetleg szövetvizsgálat) nem minden esetben alkalmasak, mert legtöbbször nincsenek közvetlenül és kizárólag csak egy adott szervhez köthető tünetek, azaz az eltérések sem kapcsolódnak egy szerv működésének zavarához.


Kisebb-nagyobb panaszok, teljesítményromlás, kedélyállapot-változás ellenben már ilyenkor is gyakran fellépnek. Ezek lehetnek az első jelzések!

A kezdeti stádiumban a vérvizsgálatok eredményeire nem lehet teljes mértékben hagyatkozni, mert a megjelenő változások csak már egy bizonyos fokú szerv alulműködésénél, károsodásnál mutathatók ki.


Ezt azonban nem is szabad megvárni, ha megelőzésről (prevencióról, profilaxisról) beszélünk, ami az állatorvosi fitoterápia egyik alappillére. A vesék és a máj esetében például a szerv kb. 70%-ának károsodása vagy zavara következik be, amikor a súlyos, egyértelmű máj- vagy vesebetegség tünetei megjelennek.


A funkciócsökkenés felismeréséhez olyan tüneteket érdemes figyelni, amelyek annak következményei, ha egyik-másik szerv nem látja el hiánytalanul feladatait. A régi emberek tudták ezt, és megfigyelték az állatokon azokat az árulkodó jeleket, amelyek megelőzik a súlyos betegségeket.


Ezek olyan változások, amelyek érinthetik a bőrt, a szőrzetet, a hosszú szőröket, a patát, a szemet, a munkakedvet, a hangulatot- viselkedést vagy akár az evési-ürítési-vizelési szokásokat.


A legtöbb anyagcserezavarnak a lovon megfigyelhető, látható jele van. Minden lovasnak érdemes ezeket megtanulni felismerni!

A lovasok leggyakrabban a szőrzet rossz minőségét és a munkakedv csökkenését észlelik. Éppen ezért fontos, ha valaki ilyet észlel, ne menjen el mellette!


A megelőzésre gondolva érdemes már időben elkezdeni egy fitoterápiás kezelést a tünetek alapján beazonosítható zavar helyreállítására. Emellett azonban át kell gondolni a takarmányozást, a tartást és a használatot is! Emellett mindenekelőtt alapos állatorvosi vizsgálatra van szükség, ami felderíthet vagy kizárhat ilyen betegségeket.


 

A lovon megfigyelhető, az anyagcsere zavaraihoz köthető tünetek, jelek:

Szőrzettel kapcsolatos problémák

  • fénytelen szőrzet, a végein meghajló szőrszálakkal

  • elégtelen vagy lassú szőrváltás

  • gyenge minőségű téli bunda

  • túlnőtt fedőszőrök a téli bundában (zsírréteg felhalmozódás okozta fénytörés)

  • függőleges csíkok a szőrzetben, a ló oldalán

  • fajtajellegtől eltérő, hosszú szőrszálak

  • sörény és farok hosszú szőreinek kihullása, ritkulása

  • hosszú szőrök végeinek töredezettsége

  • szőrhullás

  • korpás, sprőd, zsíros bunda


Bőrt és nyálkahártyát érintő problémák

Pata- és lábproblémák


Keringési, kötőszöveti problémák


Víz- és ásványi anyag-háztartás zavarai


Emésztéssel kapcsolatos problémák


A fenti listából látható, hogy az anyagcserezavarok sok területre terjedhetnek ki. Egyes tüneteket ugyanakkor más tényezők is okozhatnak, így például túlterhelés, baleset, konkrét szervi elváltozás vagy takarmánymérgezés. Jelen esetben nincs lehetőség kitérni az anyagcserezavarok hátterében meghúzódó életfolyamatokra. Azért fontos viszont ezeket mégis összefoglalni, mert a fitoterápiás kezelések során óriási jelentőséggel bírnak!


Saját tapasztalataim igazolják, hogy az anyagcserére ható (elsősorban emésztésjavító, méregtelenítő, vértisztító és májvédő) gyógynövényekkel gyakran néhány hónap alatt helyreállítható a ló szervezetének egyensúlyi állapota, amennyiben a tartási körülményeket is kedvező irányba módosítják.


Bizonyíték erre, hogy a gyógynövénykúra és a módosított takarmányozás hatására a betegség előtti állapotról árulkodó jelek lassan visszafejlődnek, eltűnnek.


 

Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!


Köszönöm a cikk lektorálását Dr. Kulik Mónika lóspecialista állatorvosnak és

Dr. Mézes Miklós egyetemi tanárnak, takarmánytoxikológia szakértőnek!


861 megtekintés

Comments


bottom of page