A lótartók vajon felismerik, ha stresszes a lovuk? Ha az állatnak fájdalmai vannak? És meg tudják különböztetni egymástól a kettőt?
Az utóbbi időben – a FitoCavallo® fájdalom-infografikáknak is köszönhetően - egyre nagyobb teret hódít hazánkban is a lovak arckifejezésének olvasása, elsősorban a fájdalom felismerése céljából. De mi a helyzet a stresszel?
Lovad fájdalmát csökkentheted gyógynövényekkel is, ehhez alkalmas termék a FitoCavallo ASPRINT gyógynövénykeverék.
Igen szubjektív dolog „érzésre” megállapítani, intuitíven ráérezni, ha egy ló boldogtalan, diszkomfortosan érzi magát, stresszes vagy fájdalmai vannak. Kétségkívül sok lovas ösztönösen ráérez erre, de a Facebook és Instagram posztok fotói alapján úgy tűnik, hogy még több lovas „nem veszi az adást”. A lovasok büszke, mosolygó arca és alattuk a ló stresszes vagy fájdalmas grimaszai ellentétes állapotokat tükröznek, és igen diszharmonikussá teszik az összképet.
Akár kezdő, akár haladó lovas ül a lovon/hajtja, törekedni kellene arra, hogy az állatnak az ember szórakozása ne okozzon fájdalmat és/vagy fokozott stresszt. A kezdő lovasok lehetőleg olyan szintű feladatokat kapjanak, ami a tudásuknak megfelelő. Például, azokat a lovasokat, akik még nem képesek nyugodt, érző kézzel lovagolni, nem tudnak a ló számára egyértelmű és követhető segítségeket adni, nem lenne szabad egy „ártalmatlan” házi versenyen a tudásszintjüket meghaladó(!) ügyességi pályára küldeni. Amikor a Facebook-on felbukkanó fotók számot adnak ilyen eseményekről, senki sem csodálkozhat, ha a lovasok egy része kritikus hangot üt meg a képekkel, a lovasok tudásával, valamint az edzők hozzáértésével és hozzáállásával kapcsolatban.
Mielőtt lovas társainkat bírálnánk, el kell ismerjük, hogy nehéz lehet kezdőként azt megállapítani, hogy milyen, ha egy ló „boldogtalan arcot” vág. Az edzőktől, lovas szakemberektől és az állatorvosoktól azonban ez már egy joggal elvárható tudás. A ló érzéseinek objektív felismerése jelentős változást hozhat abban, ahogyan a lovasok, az edzők és a gondozók az állatokat és a velük kapcsolatos problémákat kezelik.
Lundblad* és kutatótársai úgy döntöttek, hogy megvizsgálják a lovak arckifejezését, amikor az állatok éppen stresszesek. Egy szabványos kódoló programot – az EquiFACS-t – használták a jelek rögzítésére. Az EquiFACS nem csak azokat az arctevékenységeket rögzíti, amelyeket a tudósok szerint keresni kell, hanem az összes jelet.
(*: Johan Lundblad, az uppsalai Svéd Agrártudományi Egyetem Anatómiai, Élettani és Biokémiai Tanszékének PhD-jelöltje).
Mivel a stressz és a fájdalom igencsak hasonló arckifejezéseket mutat az embereknél és más állatoknál, ezért a lovakat vizsgáló tudósok attól tartanak, hogy az ilyen jellegű grimaszokat a lovaknál is nehéz lesz megfejteni.
A kutatók a tanulmány elkészítéséhez lószállítóra tették a lovakat, illetve egyesével, a társaktól elkülönítve elzárták őket bokszokban. E két stresszhelyzet során figyelték a lovak arcán a grimaszokat, stresszjelek után kutatva – hiszen ezek a szituációk nyilvánvalóan nem okoztak fájdalmat az eleve egészséges lovakban.
A stresszes helyzetekben az alábbiakat figyelték meg az állatok arcán:
fokozott pislogás
tágult orrlyukak
szemfehérjék láthatósága
belső szemöldök felemelkedése
felső ajak felemelése
nyelv kinyújtása (ajkak nyalogatása)
élénk füljáték
Hátrányos, hogy a fenti kifejezések közül több is jelezheti a lovak fájdalmát. Lehetne azzal érvelni, hogy „Jóléti szempontból sem a stresszes, sem a fájdalmas viselkedés, illetve arckifejezés nem kívánatos jelenség a lovakban, minek különbséget tenni?!”.
Sok lovast egyáltalán nem zavar, ha a lova stresszes, ellenben valószínűleg módosítana hozzáállásán, ha tudná, hogy az állatnak fájdalmai vannak.
„Ami nem öl meg, az erősít!”, vagy „Ez csak stressz, nem lesz tőle semmi baja!, vagy „A stressz az élet természetes velejárója, tanulja meg leküzdeni!” címszavakkal a lovasok nagy része önigazolja magát és folytatja a ló számára kellemetlen tevékenységet.
Másrészt, felismerve a lovon a diszkomfort jeleit, meg kell tudni különböztetni, hogy fájdalom vagy stressz váltja ki azokat, mert ez nagyban meghatározza a következő lépést: állatorvost hívjunk vagy változtassunk a fennálló tartási, mozgatási körülményeken, az általunk alkalmazott kiképzési módszereken, bánásmódon?
Egyelőre nincs letisztázva ez a kutatási terület. A lótulajdonosoknak, lovasoknak és edzőknek sok időt kell szánniuk arra, hogy megfigyeljék lovaik szokásos – és szokatlan – viselkedését. „Minél többet figyeljük a lovainkat, annál többet tudunk meg arról a néhány apró viselkedési változásról, amelyek segíthetnek abban, hogy jobban megértsük a lovat.” – állítja Lundblad.
Ugyanakkor a stressz sem ártalmatlan: fokozott biológiai folyamatok zajlanak a stresszhormonok hatására, amelyek - többek között - mozgósítják a szervezet energiatartalékait, valamint gátolják az emésztést és az immunrendszeri folyamatokat. Olyan problémák alakulhatnak ki a stressztől, mint a gyomorfekély vagy a bélflóra diszbiózis, amely súlyos esetben kólikához és allergiás betegségekhez vezethet.
„A szállítás és a társaktól való elkülönítés hatása egészséges lovak arckifejezéseire” című tanulmányt a PLoS On tette közzé 2021. június 4-én.
Cikk forrása: TheHorse
Fordította, átírta, kiegészítette, illusztrálta: Marton Zsófia (Lóherba®, FitoCavallo®)
Comentarios