Egyes felmérések szerint a sport- és versenylovak akár 80-90%-a szenvedhet valamilyen mértékű gyomorfekélyben. Feltételezik, hogy ennek fő okai az istállózott tartás, illetve az intenzív mozgatás. Gyógynövényekkel a megelőzésben, a szinten tartásban és az állatorvosi kezelés kiegészítéseként is segíthetjük az érintett lovakat.
Fekélyek a lovak nyelvén és szájnyálkahártyáján is előfordulhatnak, gyakran kísérik a gyomorfekélyt, de keletkezhetnek sérülésekből is (pl. szúrós kóró, muhar, zabla, éles fogazat).
Klasszikusan a nyelőcső, a gyomor és a vékonybél első része, valamint a patkóbél van kitéve a gyomorfekély veszélyének.
Sokszor nehéz pontosan meghatározni, hogy mi okozza a fekélyes sebeket, de gyakran betegségek, vírusfertőzések után jelennek meg, amikor gyulladáscsökkentő gyógyszereket kapott a ló.
Gyakorlati szempontból érdemes megkülönböztetni egymástól az éhezés okozta gyomorfekélyt, ami könnyen megelőzhető ad libitum széna etetésével, és a stressz okozta gyomorfekélyt, melynek megelőzése és tartós kezelése egész sor tartástechnológiai változtatást igényel.
Üres gyomornál (amikor nincs széna a gyomorban) a sav érintkezhet a védtelen nyelőcsői résszel, fekélyes kimaródást okozva.
Ezért fontos, hogy legyen bármikor lehetősége a lónak szénát enni, és ne ürüljön ki a gyomra, főleg, ha mozgatni kezdik. A sav olyankor ráfröccsen a védtelen részekre, ami fájdalmat okoz az állatnak.
Továbbá egyes gyógyszerek túlhasználata is hozzájárul a gyomornyálkahártya védelmének meggyengüléséhez, és fekélyek kialakulásához.
Gyomorfekélyre is utalhatnak az alábbi tünetek:
étvágytalanság, válogatósság, abrak meghagyása, lassú fogyasztása
agresszív habzsolás, abrakolás közben ingerült viselkedés (fájdalomtól)
enyhe, spontán múló kólikák (kaparós, izzadós rosszullét, főleg etetés után)
állandó evési kényszer
teljesítménycsökkenés (elrohan, visszatart)
testsúlyvesztés, felhúzott has
rossz szőr- és szaruminőség (következményként alakul, idővel)
viselkedési zavarok: agresszivitás, idegesség, karórágás, levegőnyelés, gyakori ásítozáserősen rostos anyagok (szalma, gally, fakéreg, kóró, karámrúd), esetleg föld rágcsálása
A gasztroszkópos vizsgálat az egyetlen biztos mód a gyomorfekély megállapítására. Egy kb. 3 méter hosszú, kamerával felszerelt csövet (szondát) vezetnek a ló orrán át, a nyelőcsövön keresztül a gyomorba.
A gyomortükrözést szedált (bódított) lovon, állva hajtják végre, akár a ló istállójában.
A gyomornak üresnek kell lennie, ezért a ló a vizsgálat előtt kb. 12 órán át koplal, ami sajnos már önmagában is fekélyesedésre hajlamosító tényező, amely azonban nem szokta megzavarni a vizsgálat elbírálását.
Emiatt a gyakorlatban nem ritka, hogy az állatorvos egyébként ártalmatlan, de költséges gyógyszeres kezelést ír elő (pl. savkötők, protonpumpa gátlók), a gyomrot megterhelő műszeres vizsgálat nélkül. Sajnos ennek az a hátránya, hogy ha a tüneteket más betegség okozza, akkor célzott és megfelelő gyógykezelés hiányában a betegség felerősödhet és súlyossá válhat!
Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!
Köszönöm a lektorálást Dr. Kutasi Orsolya lóbelgyógyász szakállatorvosnak, egyetemi tanárnak, állatorvosi dietetika szakértőnek!
Kapcsolódó cikkek:
Comentarios