Lovaknál többféle okból alakulhat ki ízületi gyulladás. Gyógynövényeket az akut betegségeknél elsősorban külsőleg használhatunk, míg a krónikus állapotok kezelésében belsőleg (etetéssel) és külsőleg egyaránt igénybe vehetjük a fitoterápiát.
Leggyakrabban a könyök, a csánk, a lábtő, a csüd, a csípő és a váll ízülete, illetve a csüdcsont betegszik meg és okoz sántaságot.
Akut betegség például a fertőző ízületgyulladás. Ennek során kórokozók kerülnek be az ízületbe: nagyon veszélyes állapot, sürgős állatorvosi ellátást, akár műtét igényel.
Szintén akut betegség a nem fertőző, heveny ízületi gyulladás, mely hirtelen lép fel, általában mechanikai sérülés, trauma miatt (pl. egy rossz mozdulat, hirtelen túlterhelés, az ízület megrúgása miatt).
A krónikus ízületi gyulladás a sokáig, nagy megterhelésnek kitett, felnőtt állatok gyakori betegsége. Hajlamosíthatja rá a lovat:
a genetika (például hibás testfelépítés, rendellenes ízületi szögellések)
az ízületeket egyenetlen terhelésnek kitevő körmölés
az anyagcsere zavarai miatt kialakuló belső gyulladásos folyamatok
a helytelen mozgatás.
A helytelen mozgatás alatt értendő:
a csikók túl korai igénybevétele
a hiányos bemelegítés (hideg start)
a fáradt vagy nem kellően kimunkált izomzattal való munka
az ízületeket érő erős nyíró-csavaró hatás
a túlhajlítások
a szűk fordulók
a hirtelen megállások-elindulások
A krónikus ízületi gyulladás a betegség kezdetén gyakran nem okoz kifejezett sántaságot, legfeljebb az tűnhet fel a lovasnak, hogy az istállóból kivezetett ló mereven mozog, rövidebbeket lép, mint bemelegítést követően.
Ez az állapot mozgatás hatására néhány perc alatt enyhülhet, akár meg is szűnhet. Egy idő után, ahogy romlik a beteg ló állapota, a nagyobb terheléseket követően sántaság lép fel, majd tovább romlik a helyzet.
Súlyosabb esetben a fájdalom miatt igyekszik a ló az ellentétes oldali lábat terhelni, vagy különböző izmokkal kompenzálni (aminek hatására egyes izomcsoportok rendellenesen megerősödnek).
Nagyobb fájdalmak esetén a ló elutasítja a munkát (nyergeléskor sunyít, nem engedi magát megfogni, felüléskor odacsíp), főleg kemény, egyenetlen talajon sántít, nagyon lerövidül a lépéshossz, húzza a lábait a porban, nem szívesen fekszik le a felállás nehézsége miatt, sőt akár depresszívvé vagy agresszívvé is válhat viselkedése.
Ha az ízületi gyulladás nincs megfelelően kezelve, akkor tönkremennek az ízületi porcok, és kopásos, artrózisos betegség alakul ki.
A gyulladásos reakció miatt rendellenes csontképződés alakul ki. Végeredményben gyógyítani nem lehet, csak a tünetek csökkenthetők, és az állapotromlás lassítható.
Az állatorvos gyógykezelés gyanánt az ízületbe injekciózhat szteroid gyulladáscsökkentőt, hialuronsavat, vagy akár őssejteket is, de a túlzottan gyakori injekciózás (szúrás) is árthat az ízületnek.
Az állatorvosi kezelés mellé és annak több hónapig tartó folytatására mindenképpen javasoltak a rehabilitációt segítő és az ízületek, csontok anyagcseréjét támogató gyógynövények, akár fél-egy éven át!
Amennyiben az állatorvos egy idő után a gyógyszer-mellékhatások kivédése érdekében nem ad a lónak fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszert, vagy azok adagjának csökkentése, részleges kiváltása a cél, akkor hasonló hatású gyógynövényekkel etessük naponta legalább kétszer a lovat.
A pataízület gyulladása az elülső végtagon a leggyakoribb sántaságra okot adó betegség. A pártaszél felett egy nyomásra hullámzó, majd visszatelítődő folyadékkal teli zsákocska jelzi a problémát.
A pártaízület gyulladása hol látványos sántaságot, hol lépéshossz rövidülést okoz. Előfordul, hogy elcsontosodik az elcsontosodik az ízület, azaz merevízület alakul ki, s ekkor általában megszűnik a fájdalom.
Érdekesség
A kínai orvoslás megkülönbözteti a hideg-meleg minőséget a sántaságban.
Ez a gyógynövényes kezelés során is fontos ismérv, akár belsőleg, akár külsőleg avatkozunk be.
Az ún. „hideg sántaság” esetén a ló állapota hideg időben és mozgáshiányra romlik, azonban a vérkeringést serkentő bemelegítést, masszázst vagy mozgást követően javul a mozgás minősége. Az ilyen lovaknak melegítő, vagyis vérkeringést serkentő gyógynövényeket adunk (pl. fokhagyma, rozmaring).
Ezzel szemben a „meleg sántaság” ismérve egy jelenlévő gyulladás, mely terhelésre belobban. Kímélő pihentetést követően a „meleg sántaság” tünetei enyhülnek, ahogyan az anyagcserét segítő gyógynövények (pl. csalán, zsurló) hatására is.
Mindkét esetben fontos a takarmány kiegészítése gyulladáscsökkentő gyógynövényekkel (fűz, legyezőfű, ördögcsáklya, kamilla), melyeket azonban az állatorvosi kezeléshez kell igazítani.
Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!
Köszönet a lektorálásáért Dr. Bába András lóspecialista állatorvosnak (www.polequi.hu)!
Comments