top of page

Elsősegély alapismeretek lovasoknak - mielőtt bármi történik

Marton Zsófia (Lóherba)

A legfontosabb a felkészültség

Talán eltöprengtél már azon, hogyan kezelhetnél egy vészhelyzetet a lovadnál, ha muszáj lenne megoldani egy kínos helyzetet.




Valójában azok a lovasok teljesítenek a legjobban vészhelyzetekben, akik tudják, mit kell tenni.


Előzetes felkészülésre, jó szervezésre és hideg fejre van szükség. Javasoljuk, hogy ismerkedj meg az elsősegély alapjaival, mielőtt ténylegesen szükséged lenne rá.


Ez megkönnyíti a szükséges információk gyors megtalálását, és megakadályozhatja, hogy tévedj, ha a ló-elsősegély könyv nincs kéznél abban a pillanatban, amikor szükséged van rá. (Például eszedbe juthat olvasmányaidból, hogy potenciálisan ártalmas egy patairha-gyulladásos lovat járásra kényszeríteni.)


Legfontosabb információk

Azon kívül, hogy az állatorvos megérkezése előtt sürgősségi elsősegélyt nyújtasz, össze kell gyűjtened a diagnózis felállításához szükséges létfontosságú információkat.


Ezeket az adatokat mindig kéznél kell tartanod, amikor felhívod az állatorvost.

Bizonyos helyzetekben ez nem jelent különösebben bonyolult információkat, például amikor egy ló erős artériás vérzést mutat, bőven elég információval látja el az állatorvost, ha azt mondod, hogy „A lovam vérzik a bal lábában lévő artériából, fekszik a földön és remeg".


Az alábbiakat érdemes feljegyezni a lóval kapcsolatban amikor problémát észlelsz:

  • Pulzus- és légzésszám

  • Hőmérséklet (rektális)

  • Nyálkahártya színe

  • Testtartás (sántítás, lógó fej, stb.)

  • Viselkedés - bármi, ami eltér a megszokottól

  • A te általános benyomásod a lóról

  • Az istálló állapota, alom minősége, fajtája, trágya minősége és mennyisége

  • Bármilyen lehetséges ok vagy közelmúltbeli változás, amely közrejátszhat a probléma vagy betegség kialakulásában, például takarmányváltás, alom, gyógyszerek stb.


Nyugalomban mért élettani alapértékek a lovaknál

(hőmérséklet, pulzus és légzés)

  • Hőmérséklet: 36-37 °C hőmérséklet

  • Pulzus: 44 dobbanás/perc (kb. 20-40 között)

  • Légzés: 8-16 légzés/perc


Az időjárási viszonyok befolyásolják az értékeket (pl. párásabb vagy forró napokon). Az izgalom és a félelem gyorsan megemeli a pulzusszámot és a légzést, amelyek ugyanolyan gyorsan visszatérnek a normális kerékvágásba, amikor az állat nyugodt. A csikók általában a felnőtt lovakhoz képest magasabb értékeket mutatnak.


Amikor egy lónak fájdalmai vannak, a stresszhormonok felszabadulása miatt gyorsabban lélegzik, és a normálisnál gyorsabban ver a szíve.


Pulzusmérés

A ló pulzusát több helyen is ellenőrizheted, azonban a legegyszerűbb az állkapocs alatti pulzusmérés – a fejartérián.

Ha nem tudod kitapintani a pulzust, akkor a ló könyöke alá csúsztatott sztetoszkóppal meghallgathatod a szívritmust és így meg tudod a pulzusszámot.


A légzésszámot egyszerűen úgy kapjuk meg, hogy megszámoljuk, hányszor mozog ki és be a ló mellkasa egy perc alatt. Minden be- és kilégzés egy lélegzetvételnek számít.


Ügyelj arra, hogy egy teljes percen át számolj, ahelyett, hogy csak 15 másodpercig számolsz, majd azt néggyel meg szorzod. A lovak általában percenként 8 lélegzetvétellel, lassan lélegeznek.


Testhőmérséklet meghatározása

Magas testhőmérséklet akkor fordul elő, amikor a ló kínlódik vagy fertőzésekkel küzd. A normálnál alacsonyabb hőmérséklet sokk vagy életveszélyes fertőzések esetén figyelhető meg, különösen a csikóknál. A szélsőséges túlmelegedés vagy hideg időjárás is okozhat a normálisnál magasabb vagy az alatti testhőmérsékletet. A ló hőmérsékletét rektálisan mérjük.


A nyálkahártyák színének meghatározása A nyálkahártyák, például az íny színe fontos támpontokat ad a ló általános állapotának megítéléséhez. A nagyon halvány (sápadt) vagy fehéres szín vérveszteséget, korai sokkot vagy súlyos fájdalmat jelez. Az élénkpiros mérgező állapotot vagy megerőltetést jelez. A szürkés-kék súlyos sokkot jelez. Az élénksárga szín lehetséges májbetegséget jelez.


A kapilláris utántöltési idő meghatározásához finoman nyomd az ujjad a ló ínyéhez, majd vedd el. Számold meg, mennyi idő alatt tér vissza az íny eredeti színe.


Ha ujjbeggyel enyhe nyomást gyakorolsz a lovad nyálkahártyára, az számos dologról tájékoztathat való egészségével kapcsolatban.


Az enyhe nyomás hatására a nyálkahártya kissé elfehéredik. Az az időtartam, ameddig a szín visszatér a nyomás kiengedése után (általában körülbelül egy-két másodperc), az úgynevezett „kapilláris újratöltési idő”.


Sokkszerű állapotban dehidratáció alakul ki az állat szervezetében, emiatt a kapillárisok feltöltődési ideje megnyúlik, vagyis lassabban nyeri vissza színét a nyálkahártya. Ezt a technikát gyakorolhatod saját ujjaidon vagy lábkörmödön. A fehér folt kialakulásához szükséges nyomás megegyezik a ló ínyére gyakorolt ​​nyomással.


Egyéb megfigyelni valók a lovon

Jegyezz fel minden abnormális dolgot a ló viselkedésében és megjelenésében. Az információ lehet specifikus – például az hogy nem nyitja ki a szemét, könnyezik – vagy általánosabb tünet, mint például a levertség, zsibbadás vagy izzadás. Minden, amit észreveszel, fontos lehet.


Ellenőrizd az etető edényt, a vizesvödröt és a szénaaácsot vagy szénahálót. Figyeld meg az istállóban vagy karámban a vizelet és a trágya jellegét és mennyiségét. Figyeld meg az almot, hogy nincs-e rajta forgolódás, hempergés vagy hánykolódás jelei.


Ha tudod, hogy a ló mikor lett először beteg vagy sérült, jegyezd fel. Ha nem, akkor azt próbáld meg feljegyezni, hogy mikor látták utoljára jól az állatot, és mikor találták betegnek.


Az állatorvos felhívása után folytasd az állatorvos által elrendelt sürgősségi kezeléseket.


Amíg az állatorvos érkezésére vársz -életveszélyes helyzetekben- 15-20 perces időközönként rögzítsd az élettan értékeket (hőmérséklet, pulzus és légzés). Ellenőrizd akár többször is a nyálkahártyát, és figyeld meg jól, valamint jegyezd le, ha szükséges a tünetek változásait.


Végül, ha van egy perced, gondolkodj el azon hogy mi okozhatta vagy mi járulhatott hozzá a fennálló a problémához. Írd le ezeket, hogy ne felejtsd el megemlíteni őket az állatorvos érkezése utáni felhajtásban. Vészhelyzetben soha ne hagyatkozz a memóriádra. Egyszerűen túl sok minden történik ahhoz, hogy emlékezzünk ezekre az információkra.


Ami a hideg fej megőrzését illeti, semmi sem nyugtat meg gyorsabban, mint ha van valami, amit tehetsz, és elboldogulsz a problémákkal. Társaságban könnyebben megy a problémamegoldás, ezért hívhatsz közeli segítséget, miután már kapcsolatban léptél az állatorvosoddal.


Ne habozz igénybe venni a mentők, a tűzoltóság vagy hasonló szolgálatok segítségét, ha az állat csapdába esett. Lehet, hogy nem ismerik a lovakat, de tudni fogják, hogyan lehet a legjobban kiszabadítani a csapdába esett lovat, és segíthetnek az alapvető elsősegélynyújtási technikákban.

Comments


bottom of page