A ló vére nem savasodik el, mert a szervezet - a mi segítségünk nélkül is - gondoskodik annak stabil keretek között tartásáról. Mégis vannak takarmányok, melyek oxidációja során savas és lúgos karakterű anyagcseretermékek keletkeznek, s ezek biológiai folyamatokat indíthatnak el a szervezetben.
Lúgosítást segítő takarmányok
A savas és lúgos karakterű takarmányok az emésztőcsőben vagy a vizelet révén a húgyhólyagban módosítják a pH-értéket. Közvetlenül a vér pH-jára nincsenek kihatással.
Az előbbiekben szó volt arról, hogy a szervezet nem savasodik el, így nincs szüksége lúgosításra. Azonban azok a takarmányok, melyek jelentős, lúgos irányba ható ásványi anyag készlettel (kálium, nátrium, magnézium, kalcium) rendelkeznek, vagy más, fiziológiás módon hozzájárulnak a sav-bázis egyensúly fenntartásában érintett szövetek működéséhez, segítik a szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartását.
Ilyenek az alábbiak, a teljesség igénye nélkül:
zöld legelő (kalcium, magnézium)
almaecet (kálium) - erről olvashatsz egy másik cikket
takarmánymész (kalcium)
lucernaszéna (kalcium)
magnézium tartalmú kiegészítők
Ha a szervezet normál anyagcseréjében nincs kellő mértékben biztosítva az ásványi anyagok pótlása, akkor a sejtekben és vérben található savas jellegű anyagok semlegesítése céljából a kalcium olyan mértékben mobilizálódik a csontokból, ami idővel csontritkuláshoz vagy csontlágyuláshoz vezet.
A lúgosítónak kikiáltott, valóban lúgos kémhatású szódabikarbóna (nátrium-hidrogén-karbonát) a gyomorban képes átmeneti bázikus hatás kifejtésére, valamint a vizelettel kiválasztódva a húgyhólyagban teremt lúgos közeget. Szív-, és vesebetegeségek esetén azonban nagy nátriumtartalma miatt fokozottan kerülendő.
A medveszőlőlevél fő hatóanyaga lúgos közegben hat a húgyhólyagban, s ennek elérésére bevett szokás a húgyúti fertőtlenítő terápia részeként kevés szódabikarbónával lúgosítani a vizeletet. Struvitkövek esetén azonban ellenjavallt, mert összetevői savas vizeletben oldódnak, lúgos vizeletben viszont kicsapódnak.
További témák:
Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!
Köszönöm a cikk lektorálását Dr. Mézes Miklós egyetemi tanárnak, takarmánytoxikológia szakértőnek!
Comentários