A klinikai tünetek alapján a betegséget leginkább lovak remegéses szindrómájának lehetne fordítani. A betegségben szenvedő lovak első pillantásra teljesen egészségesnek tűnnek. Az enyhe vagy súlyos izomremegés csak bizonyos helyzetekben fordul elő. A betegség jelenleg még nem gyógyítható, de speciális takarmányozással, megfelelő tartással és a megfelelő mozgatással az érintett lovak gyakran továbbra is normálisan lovagolhatók.
Előfordulás
Az átlagosnál nagyobb méretű lovak, azaz a hidegvérű lovak és a nagy melegvérű lovak különösen gyakran érintettek. Pónikban a betegség ritkán fordul elő. A heréltek és a mének nagyobb valószínűséggel mutatják a betegség tüneteit, mint a kancák. Általában azonban bármilyen fajtájú és nemű lónál kialakulhat a betegség.
A tünetek 4-6 éves kor között jelentkezhetnek (ritka esetekben meg korábban, akár 2 éves kor körül), és 10 éves kor fölött válnak egyértelművé. A kutatások alapján a tüneteket mutató állatok 60 %-nál a betegség lassú, de folyamatos állapotromlást mutat.
Betegség oka
A mai napig nem teljesen világos, hogyan alakul ki a betegség. Okként izom-, neurológiai vagy neuromuszkuláris problémákat, valamint hormonális zavarokat sejtenek a kutatók. A traumák, például az esések, a súlyos fertőzések és a genetikai hajlamok is szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában.
2015-ben a Minnesotai Egyetem kutatói egy tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy a kisagy idegsejtjeinek lebomlása lehet a felelős a betegségért. Mivel a shivering/hidegrázás szindróma okai még nem ismertek biztosan, ezért a betegséget megelőzni sem lehet.
Tünetek
A betegség a központi idegrendszer egy pontján levő defekt miatt alakul ki. Normális esetben az önkéntes (saját elhatározáson alapuló) mozgás terve az agyvelőből indul el, majd a jel a kisagyon keresztül a gerincvelőbe jut, ezen keresztül pedig az izmokhoz.
Shivering esetében az ún. szenzoros koordinálatlansággal ellentétben (szenzoros ataxia, pl. Wobbler-szindróma) amikor is a jel az izmokból nem tud eljutni az agyhoz, ezáltal a ló nem tudja pontosan érzékelni a végtagjait, itt a ló tudatában van annak, hogy hol vannak a végtagjai, de bizonyos ingerek vagy mozdulatok hatására nem képes kontrollálni az önkéntes mozgási reflexeket, ami a végtagok túlnyújtásában vagy túlhajlításában fog megnyilvánulni.
A shiveringes lovak bizonyos helyzetekben megfigyelhető, önkéntelen izommozgásokat (pl. remegést, görcsös rángást, nyújtózást) mutatnak. Különösen hátraléptetéskor és a paták felvételekor jelentkeznek a tünetek, amelyek a betegség stádiumától függően eltérő súlyosságúak: az enyhe izomremegéstől és hirtelen farok mozgatásoktól, a rángatózó nyújtózkodásig vagy a lábak görcsös megfeszítéséig terjedhetnek. A betegség leginkább a hátsó végtagokat és a farok izmait érinti, ritkábban az önkéntelen izommozgás a mellső végtagokban is előfordulhat.
Diagnosztika
A betegséget a tünetek, illetve sántaság és egyéb más eredetű idegrendszeri problémák kizárása alapján lehet diagnosztizálni. Sántaságnál rendszeresen és szabályosan ismétlődő mozgási hibák jelentkeznek, míg idegrendszeri megbetegedések eseten rendszeresen ismétlődő, de szabálytalan mozgási- és mozgáskoordinációs problémákat mutat az állat.
Shivering szindrómánál minden esetben igaz, hogy a lónak nehézséget okoz a hátraléptetés és ekkor a végtagok önkéntelen túlhajlító vagy túlnyújtó mozgását végzi, viszont más probléma nem mutatkozik az állat mozgásában.
Fontos kizárni más egészségügyi problémákat. Legjobb példa talán a csöbörbelépés/kakaslépés (Stringhalt) amivel gyakran összekeverhető a shiveringes ló. Az állatorvosnak óvatosnak kell lennie a diagnózis felállításában. Ha egy shiveringes ló görcsösen felhúzza az egyik lábát, rövid ideig ebben a helyzetben tartja, majd lassan ismét leengedi, az másképp néz ki, mint a kakaslépés vagy a csöbörbelépés: ezeknél általában minden lépésnél magasra felhúzza („felkapja”) a ló a hátsó lábát (kakas: mindkettőt, csöbör: csak egyiket), majd ugyanolyan gyorsan le is teszi.
Kezelés és menedzsment
A betegség egyik fontos ismertető jele, hogy nem jelentkezik ügetésben vagy vágtában, ezért ezek a lovak munkában tarthatók, sőt versenyezhetnek is.
A hátsó testfél, főleg a far és a comb izomzata leépülhet. A mozgatás hiánya általában a tünetek súlyosbodásához vezet, ezért érdemes ezeket az állatokat munkában tartani, valamint jótékonyan hat rájuk a masszázs is. Noha a ló nem tudja kontrollálni a remegéseket és az önkéntelen izommozgásokat, mégis feltételezhető, hogy a betegség nem okoz fájdalmat.
A tünetek súlyosságától függően nagy nehézséget jelenthet ezeknek az állatoknak a körmölése és a patkolása. Mivel a tünetek stressz hatására kifejezettebbé válhatnak, ezért elengedhetetlen a nyugodt és stresszmentes környezet kialakítása. Enyhe szedátum a patkolás ideje alatt segíthet az állat lenyugtatásában de ez nem helyettesítheti az állat a nyugodt es türelmes kezelését.
A shiveringes lovak számára előnyös a magas zsírtartalmú, alacsony szénhidráttartalmú alaptakarmány, valamint a kiváló minőségű vitamin- és nyomelem ellátás.
Hasznosak lehetnek az emésztést, a tápanyagfelszívódást és az izomanyagcserét támogató gyógynövények az izomleépülés lassítására, valamint stresszérzékeny lovaknak esetenként szükséges lehet nyugtató gyógynövények kúraszerű etetése.
Napjainkban még nincs olyan kezelési lehetőség, amely gyógyulást ígér, de megfelelő takarmányozással és gondozással sok ló tünetmentesen élhet, és gyakran gond nélkül lovagolhatók. A betegség előrehaladását nem mindig lehet megállítani, de sok esetben jelentősen késleltethető.
Hálás köszönet a lektorálásért Dr. Apáti-Nagy Glóriának, a Riverside Vets állatorvosi praxis ambulánsvezető lógyógyász állatorvosának!
Az idegrendszeri tüneteket és kiváltó okokat összefoglaló INFOGRAFIKÁT itt találod: https://www.fitocavallo.com/post/neurologiai-zavarok-lovak
Az idegrendszeri zavarokról szóló összefoglaló cikket itt találod: https://www.fitocavallo.com/post/neurologiai-allapotfelmeres-lovakban
Észrevételeidet, kérdéseidet várjuk a fitocavallo@gmail.com címre!
Comments