Miközben a fájdalomérzékelő receptorok egy fizikai behatás (pl. ütődés, szakadás) nyomán azonnal ingerületet küldenek az agy felé, ezzel egyidejűleg a szövetek sérülése miatt gyulladás is kialakul. Ez bonyolult biokémiai folyamatokkal jár, amelyekben kiemelt szerepe van a közvetítő anyagoknak.
![](https://static.wixstatic.com/media/496e7e_5abb7c59eead45aa83821a4b10355a44~mv2.png/v1/fill/w_980,h_632,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/496e7e_5abb7c59eead45aa83821a4b10355a44~mv2.png)
A fájdalom közvetítő anyagai valójában fájdalomkeltő vegyületek. Ezeket összefoglaló néven algogéneknek nevezik. Algo=fájdalom, algogén=fájdalomkeltő. Ilyenek például a hisztamin, a bradikinin, a szerotonin, a P-anyag, továbbá egyes prosztaglandinok és leukotriének.
A közvetítő anyagok különböző felépítésű és eltérő feladatokat ellátó vegyületek. A sérült szövetekből felszabadulva ingerlik, vagy fokozottan érzékennyé teszik, a fájdalomérzékelő idegsejteket, amelyek elektromos jeleket küldenek az agykéreg felé, ahol tudatosul a fájdalom.
A fájdalomcsillapítók többféle módon hatnak. Gyakran a gyulladáskeltő, közvetítő anyagok hatását közömbösítik azzal, hogy keletkezésüket meggátolják. Így hatnak a gyulladáscsökkentő gyógynövények is.
Egy sérülés vagy gyulladás helyén a hűtő borogatás vagy más esetben a melegítés részben az adott helyen elhelyezkedő fájdalomérző receptorok érzékenységét tompítja. Attól függően kell alkalmazni, hogy a fájdalom gyulladás (meleg, amit hűtünk) vagy vérkeringési zavar (hideg, amit melegítünk) miatt lép fel.
Fájdalom beazonosítása
A különféle fájdalmak hatékony kezeléséhez fontos beazonosítani a fájdalom helyét és annak okát. Hiszen nem csak általános hatású, a szervezet minden pontjára ható (szisztémás) gyógyszerekkel lehet fájdalmat csillapítani, hanem helyi kezeléssel is.
![](https://static.wixstatic.com/media/496e7e_b24c117b87cf47f783c2fb388aefb141~mv2.png/v1/fill/w_980,h_629,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/496e7e_b24c117b87cf47f783c2fb388aefb141~mv2.png)
A ló sajnos nem tudja elmondani, milyen fájdalmat érez (pl. éles, tompa, hasogató, nyilalló, szúró, lüktető, feszítő, nyomó, viszkető, szorító), ezért mi, emberek próbáljuk megbecsülni a látottak, tapasztaltak alapján.
Azt tudtunkra adja a ló, hogy hol vagy mije fáj, de ez sem mindig egyértelmű. Ilyenkor egy alapos állatorvosi kivizsgálás segíthet kiszűrni, mi a baj. Néha a nyereg és a zabla felülvizsgálata vagy a takarmányozás újragondolása is szükséges lehet a fájdalom megszüntetéséhez.
Írta: Marton Zsófia (FitoCavallo®)
Lektorálta: Dr. Bába András (Polequi)
コメント