A legtöbb lovas nyilván rávágja, hogy az alma az egyik legjobb jutalomfalat és vitaminforrás a lónak. Helyes válasz! De, tud ennél többet is: van gyógyhatása, ám vannak (kisebb) veszélyei is az etetésének. Például lehullva, nagy menyiségben, egészben, permetezve, karámtársak szeme láttára (őket kihagyva).
Az alma hatóanyagai vitaminok, szerves savak, ásványi anyagok (kalcium, fluor, cink, jód), flavonoidok, kvercetin és floretin glikozid, klorogénsav. Gyógyhatása ennek megfelelően antioxidáns, székrekedés ellenes, immunerősítő, vitaminpótló. Az almák íze alapján a savanyúnak összehúzó, emiatt hasfogó, míg az édesnek tápláló, nyugtató, bélsárlágyító, és ezzel enyhe féregűző hatása van.
Jutalomfalatként a legjobb kínálni, de csak kis mennyiségben, és lehetőleg nem egészben, hanem darabolva, hogy a félrenyelést, nyelőcsőben elakadást elkerüljük. Magas gyümölcscukortartalma miatt szívesen eszi a ló, de a bélflórának nagy adagban nem tesz jót. Ez igaz az almatörkölyre, a tápokban az ízletességet fokozó, de energiát nem szolgáltató szárított almakockára is.
Az erősebb ízű gyógynövényeket a finnyásabb lovaknak adhatjuk almába téve, aprított almával vagy almalével keverve, míg a ló megszokja az új ízeket.
Az almamag számos ásványi anyagot tartalmaz, de cianogén glikozidokat is (mint a lenmag). Ettől kár tartani, mert igen jelentős mennyiséget kellene fogyasztani ahhoz a lónak almából, hogy ennek káros hatása érvényesüljön.
Az almafa kérge, levele, ha nem is kimondottan mérgező a lóra, de a többi fához hasonlóan nem előnyös, magas cseranyag tartalma miatt. A legtöbb ló nem nyúl hozzá, vagy ha igen, csak unaloműzőként, és nem fogyaszt számottevő mennyiséget (például a kiöregedett gyümölcsösökben legeltetett lovak).
A lehulló almák, ha erjednek, okozhatnak problémát. Metabolikus zavarral küzdő lovakat semmiképp ne engedjünk almásban legelni, lehullott almákat enni.
Az almában található pektin egy rost, de jótékony hatásai a kis elfogyasztott mennyiség miatt alig érvényesülnek. A pektin a bélflórára hat kedvezően, emiatt immunerősítő. Szerkezete miatt egyes méreganyagok megkötésére jó (nehézfémek), de csak az emésztőcsőben fejti ki hatását.
Aranyszabály: ha saját lovunknak almát adunk, akkor a többieknek is illik adni, vagy félre kell vonulni. Ha visszaengedjük a karámba a kivételezés és nassolás után, és nem ő a rangsor első, nem biztos, hogy nem kapják el érte a többiek...
Hazánkban több kertészetben is elérhetőek az őshonos almafák, melyek termései igen változatos alakúak (tökszerű, lapos korong, hosszúkás és persze a kerek formák). Ízük sokféle, árnyalt, különleges és egyedi. Érdemes ezeket megkóstolni, a régi fajtákat telepíteni, nem hagyni elenyészni.
A boltokban vásárolt, egyforma megjelenésű, hibátlan almának nagy ára van: rengeteg vegyszert permeteznek ahhoz az almafára, hogy termése ilyen „fogyasztóbarát“ legyen. „A kukacos alma, bio alma!“ - sajnos ma már ez sem igaz, ha nagyüzemi az alma, mert az ott használt növényfajok könnyen fertőződnek kártevőkkel (gombák, baktériumok, vírusok, rovarok).
A mezőgazdaságban, főleg a biológiai gazdálkodásban is cél a minél kevesebb vegyszer használata, ezért lassan kezdenek előtérbe kerülni a régi, őshonos, termesztésből kiszorult, igen ellenálló (multirezisztens) almafa fajták. Ezek vegyszermentes terméseit nyugodtan adhatjuk jutalomfalatként lovunknak.
A birsalma és a körte, kis mennyiségben szintén jutalomfalat lehet. Az almaecetről egy másik cikkben írok.
Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!
Remek kísérleti téma lehetne egy diplomásnak valamelyik agráregyetemen. :-) Vizsgálni kellene, hogy van-e antinutritív hatása, a bélflórára és immunrendszerre milyen hatással van? Egyébként nem találtam lovakra mérgező hatásra utaló szakirodalmat (kulcsszavak: Trichoderma asperellum; toxicity, equine).
Biogazdálkodás: sok esetben találkoztam azzal, hogy megemlítve egy-egy gombakészítményt, melyben hyperparazita, elnyomó gomba (pl.: Trichoderma asperellum ) által fejti ki a hatását. Erre egyből két lépéssel hátráltak a lótartók. (Pedig istállóban is jól alkalmazhatóak a penész és a rothasztó gombák ellen, bár talajlakó gombafaj a fent említett, de rövid ideig elél a felszínen is). Kissé költői kérdés: okozhat-e bármiféle emésztésbeli problémát lovaknál ezek, ill. ezek által lepermetezett növények fogyasztása? (Teknősök esetében nem ajánlom én sem.). Emberek esetében 0 napos az élelmezés-egészségügyi várakozási idő.