A legtöbb lovas nyilván rávágja, hogy az alma az egyik legjobb jutalomfalat és vitaminforrás a lónak. Helyes válasz! De, tud ennél többet is: van gyógyhatása, ám vannak (kisebb) veszélyei is az etetésének. Például lehullva, nagy menyiségben, egészben, permetezve, karámtársak szeme láttára (őket kihagyva).
![](https://static.wixstatic.com/media/496e7e_48f393a3f062403b8e6a8404934c9eb2~mv2.jpg/v1/fill/w_980,h_655,al_c,q_85,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/496e7e_48f393a3f062403b8e6a8404934c9eb2~mv2.jpg)
Az alma hatóanyagai vitaminok, szerves savak, ásványi anyagok (kalcium, fluor, cink, jód), flavonoidok, kvercetin és floretin glikozid, klorogénsav. Gyógyhatása ennek megfelelően antioxidáns, székrekedés ellenes, immunerősítő, vitaminpótló. Az almák íze alapján a savanyúnak összehúzó, emiatt hasfogó, míg az édesnek tápláló, nyugtató, bélsárlágyító, és ezzel enyhe féregűző hatása van.
Jutalomfalatként a legjobb kínálni, de csak kis mennyiségben, és lehetőleg nem egészben, hanem darabolva, hogy a félrenyelést, nyelőcsőben elakadást elkerüljük. Magas gyümölcscukortartalma miatt szívesen eszi a ló, de a bélflórának nagy adagban nem tesz jót. Ez igaz az almatörkölyre, a tápokban az ízletességet fokozó, de energiát nem szolgáltató szárított almakockára is.
Az erősebb ízű gyógynövényeket a finnyásabb lovaknak adhatjuk almába téve, aprított almával vagy almalével keverve, míg a ló megszokja az új ízeket.
Az almamag számos ásványi anyagot tartalmaz, de cianogén glikozidokat is (mint a lenmag). Ettől kár tartani, mert igen jelentős mennyiséget kellene fogyasztani ahhoz a lónak almából, hogy ennek káros hatása érvényesüljön.
Az almafa kérge, levele, ha nem is kimondottan mérgező a lóra, de a többi fához hasonlóan nem előnyös, magas cseranyag tartalma miatt. A legtöbb ló nem nyúl hozzá, vagy ha igen, csak unaloműzőként, és nem fogyaszt számottevő mennyiséget (például a kiöregedett gyümölcsösökben legeltetett lovak).
A lehulló almák, ha erjednek, okozhatnak problémát. Metabolikus zavarral küzdő lovakat semmiképp ne engedjünk almásban legelni, lehullott almákat enni.
Az almában található pektin egy rost, de jótékony hatásai a kis elfogyasztott mennyiség miatt alig érvényesülnek. A pektin a bélflórára hat kedvezően, emiatt immunerősítő. Szerkezete miatt egyes méreganyagok megkötésére jó (nehézfémek), de csak az emésztőcsőben fejti ki hatását.
![](https://static.wixstatic.com/media/8dfce587e3f99f17bba2d3346fea7a8d.jpg/v1/fill/w_758,h_569,al_c,q_85,enc_auto/8dfce587e3f99f17bba2d3346fea7a8d.jpg)
Aranyszabály: ha saját lovunknak almát adunk, akkor a többieknek is illik adni, vagy félre kell vonulni. Ha visszaengedjük a karámba a kivételezés és nassolás után, és nem ő a rangsor első, nem biztos, hogy nem kapják el érte a többiek...
Hazánkban több kertészetben is elérhetőek az őshonos almafák, melyek termései igen változatos alakúak (tökszerű, lapos korong, hosszúkás és persze a kerek formák). Ízük sokféle, árnyalt, különleges és egyedi. Érdemes ezeket megkóstolni, a régi fajtákat telepíteni, nem hagyni elenyészni.
A boltokban vásárolt, egyforma megjelenésű, hibátlan almának nagy ára van: rengeteg vegyszert permeteznek ahhoz az almafára, hogy termése ilyen „fogyasztóbarát“ legyen. „A kukacos alma, bio alma!“ - sajnos ma már ez sem igaz, ha nagyüzemi az alma, mert az ott használt növényfajok könnyen fertőződnek kártevőkkel (gombák, baktériumok, vírusok, rovarok).
A mezőgazdaságban, főleg a biológiai gazdálkodásban is cél a minél kevesebb vegyszer használata, ezért lassan kezdenek előtérbe kerülni a régi, őshonos, termesztésből kiszorult, igen ellenálló (multirezisztens) almafa fajták. Ezek vegyszermentes terméseit nyugodtan adhatjuk jutalomfalatként lovunknak.
A birsalma és a körte, kis mennyiségben szintén jutalomfalat lehet. Az almaecetről egy másik cikkben írok.
Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!
Remek kísérleti téma lehetne egy diplomásnak valamelyik agráregyetemen. :-) Vizsgálni kellene, hogy van-e antinutritív hatása, a bélflórára és immunrendszerre milyen hatással van? Egyébként nem találtam lovakra mérgező hatásra utaló szakirodalmat (kulcsszavak: Trichoderma asperellum; toxicity, equine).
Biogazdálkodás: sok esetben találkoztam azzal, hogy megemlítve egy-egy gombakészítményt, melyben hyperparazita, elnyomó gomba (pl.: Trichoderma asperellum ) által fejti ki a hatását. Erre egyből két lépéssel hátráltak a lótartók. (Pedig istállóban is jól alkalmazhatóak a penész és a rothasztó gombák ellen, bár talajlakó gombafaj a fent említett, de rövid ideig elél a felszínen is). Kissé költői kérdés: okozhat-e bármiféle emésztésbeli problémát lovaknál ezek, ill. ezek által lepermetezett növények fogyasztása? (Teknősök esetében nem ajánlom én sem.). Emberek esetében 0 napos az élelmezés-egészségügyi várakozási idő.