A helyes lótakarmányozást -sajnos vagy sem- tanulni kell. Különben a lovas könnyen útvesztőbe kerül. Vegyünk két egyszerű, hétköznapi példát: a korpát és a kukoricát! A korpa egészséges lovaknak az egyik leghaszontalanabb takarmányféleség. Vannak előnyei is, de több a hátránya. A kukorica a másik főbűnös. Se nem melegít, se nem izomépítő. Hát akkor?
A korpa legnagyobb bűne az, hogy brutálisan magas a foszfortartalma. Minden magban sok a foszfor, de a maghéjban különösen sok. A korpa a mag héja, ezek alapján mondják, hogy búzakorpa, rizskorpa, stb..
Miért baj a sok foszfor? Ehhez ismerni kell a kalcium és a foszfor viszonyát. A ló csontjaiban az arányuk kb. 2:1-hez, a kalcium javára. Ha túl sok foszfor kerül a takarmánnyal a ló szervezetébe, akkor hozzá képest kalciumhiány alakulhat ki.
Ez a növekedésben lévő csikóknál, sportlovaknál nem szerencsés eset, hiszen kalcium hiányában csontjaik gyengébbek lesznek, és könnyebben repednek.
Ezért etetnek sokan a korpa mellé takarmánymeszet a kalcium pótlására.
A korpa viszont "gyógyhatású" a válogatós lovaknak: langyos vízzel keverve adja a korpás ivó nevű löttyöt, ami segít a vízpótlásban, étvágyjavításban.
A kukorica a másik kedvenc példa. Szomorú egy komoly tréner szájából azt hallani, hogy azért etet kukoricát a lóval, mert az lekoptatja a ló fogait. Milyen kopás lesz az? Hullámos-tarajos, csipkézett fogszélekkel, de semmiképp sem ló-nyelv-kompatibilis.
A kukoricában sok az olaj, ami energiát szolgáltat. A magas olajtartalom viszont könnyen elzsírosodáshoz (és anyagcserezavarokhoz) vezet. Csak a nehéz fizikai munkát végző lovaknak van rá szükségük.
Sokan kimondottan télen etetik a kukoricát a lóval, annak melegítő hatására hivatkozva. Ez teljesen értelmetlen!
A helyzet az, hogy a kukorica nem melegít, nem fűt - maximum a kályhában. A kukorica okozta zsírszövetre gondolnak? Az valóban szigetel valamennyit, de a téli álmot alvó állatok barna zsírszövet hatékonyságát, a túletetés okozta fehér zsírszövet meg sem közelíti.
A kukorica is, és a korpa is legfőbb melegágya a penészgombáknak. Ezek mérgező anyagokat, ún. mikotoxinokat termelnek, melyek nagyon megbetegítőek a lovakra nézve.
A kukorica keményítőtartalmát a ló nehezen tudja megemészteni, így ha egyszerre sokat kap belőle, az könnyen a vastagbélbe átcsúszik, félig megemésztetlenül. Ennek részben az is az oka, hogy a sertéssel ellentétben, a ló nyálában lévő enzimek gyakorlatilag nem képesek a keményítő bontására.
Pelyhesítéssel feltárva könnyebben emészthető minden abrakféleség, de ezek etetésekor hirtelen rengeteg, könnyen felszívódó szénhidrát kerül be a ló szervezetébe, ami az inzulinszint hirtelen ingadozását okozza. Ez könnyen vezet metabolikus szindrómához.
Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!
Köszönöm a cikk lektorálását Dr. Kutasi Orsolya lóspecialista belgyógyász állatorvosnak, egyetemi tanárnak, ló-dietetika szakértőnek!
További információ a takarmány- és gyógynövényekről a Gyógynövények lovaknak, kutyáknak és macskáknak című könyvben érhető el.
コメント