Ismerkedj meg lovad fogaival: jelen írásból, és persze élőben is! Minél többet tudsz róluk, annál jobban megérted, mennyire fontos, hogy rendben legyenek. Egy rossz fogtól agresszív vagy sánta is lehet a lovad, de az sem kizárt, hogy kólikázik vagy eltömődik a nyelőcsöve!
A fogak a szervezet legkeményebb részei. Csonthoz hasonlóak, de szerkezetükben és működésükben azoktól eltérnek. Például nem tapadnak rájuk izmok, nincs bennük csontvelő, vagy azt sem lehet mondani, hogy védelmeznének egy üreget, benne puha belső szervekkel.
A fogak fő feladata, vagyis funkciója az, hogy az állat a segítségükkel megragadja a zsákmányt, és támadni-védekezni tudjon velük. Lovaknál persze kissé viccesen hangzik, ha a szénát vagy füvet zsákmánynak hívjuk, de a lényegen ez nem változtat.
A füvet apró részenként az elöl lévő 12 darab metszőfoggal tépi le a lovad, majd nyelvével hátrébb igazítja, és az őrlőfogakkal apróra őrli, morzsolja. Sajnos a szénán élő modern ló alig használja tépésre a metszőfogait, ezért azok nem kopnak kellőképpen.
Ez is egy ok, amiért évente érdemes kihívni a lófogász állatorvost. A másik ok, hogy a ló fogai állandóan nőnek. Évente kb. 1.5-2 mm-t.
Az őrlőfogak, vagy zápfogak a ló szájában bent, mélyen helyezkednek el. A ló kitátott száján belesve nem láthatóak, állapotukat az állatorvos csak szájterpesszel tudja alaposan megvizsgálni. Esetenként még ez is kevés, mert röntgenfelvételre lehet szükség.
Ma már, egy humán fogorvos hozzá sem kezd a munkának, míg nem készít egy panoráma röntgenfelvételt a fogsorunkról. Röntgenfelvétel nélkül ugyanis csak a fogíny feletti részek láthatóak, alatta például a fogak gyökere már nem.
Bizonyára hallottad már, hogy a ló váltja a fogait - az emberekhez hasonlóan. Mi, emberek, csecsemő- és kisgyermekkorban váltjuk a tejfogakat, míg a lovak csikó korban. Némelyikük nem tudja „rendesen” váltani a tejfogát, és ki kell azt, vagy a maradványát húzni.
A hátul lévő zápfogak/őrlőfogak elülső három darabja tejfogról maradó fogra váltódik, de a hátsó három nem: azokat valódi zápfognak hívják.
Van még két fogtípus, ami igen különlegesnek számít, de nem minden lóban nő ki. Az egyik ilyen a szemfog, vagy másképp ebfog, agyarfog. A foghíjas szélen találhatóak, hosszú gyökérrel, és 4-5 éves korig nőnek. Főleg csődöröknél találjuk meg ezeket a fogakat, de a kancák kb. 30%-ban is előfordulnak, náluk ezek inkább csak kibújás közeli állapotban, a felszín alatt találhatók. Mének esetében néha igen fejlettek, hosszúra nőnek és igen éles szélűek, szakszerű kezelésük indokolt, mert balesetveszélyesek.
A másik különlegesebb fog a farkasfog. Lóban az előzápfogak előtt nőhet ki, ha van, kb. 5.-6. hónapos kor körül. A farkasfogakat el kell távolítani, mert a zablával lovagolt/hajtott lovaknál igen sok problémát okoznak. Ezek néha nem bújnak ki, de megvannak, és csak egy picike kidudorodásként tapinthatóak.
A farkasfogak gyakran(!) rosszul helyeződnek és a foghíjas részbe kerülnek, ahova a zabla kerül, és ez bizony komoly fájdalmat okoz a lónak. A nyomás következtében kisebesedés és fekély is kialakulhat az ínyen.
Bármelyik fog betegsége okozhat olyan fájdalmat, ami miatt a lovad a zablát gyűlölni fogja. Ezért, ha lovad a zablán semmiképp nem támaszkodik, gyakran kerül szár elé vagy fölé, vagy elrohanással, fejfelcsapással, ágaskodással reagál a zablahasználatra, akkor ne segédszárral, martingállal, kikötőszárral, stb. kösd gúzsba szerencsétlen állatot, vagy ne egy durvább feszítőzablát tegyél a szájába, hanem először a ló-fogorvost hívd ki hozzá!
Gondolj arra, milyen, amikor a te fogad fáj! És neked nyilván senki nem tesz olyankor egy vasdarabot a szádba, és nem rángatja annál jobban, minél jobban ellenkezel.
Kell-e évente ellenőriztetni a lovad fogait?
Számtalanszor hallani, olvasni, hogy milyen fontos az évente végzett fogászai ellenőrzés. Sokan legyintenek, és nem tartják fontosnak, miközben azzal érvelnek, hogy lefogyna a ló, ha nem lenne jó a foga. Esetleg bagózna (bagózás= a takarmány hosszas rágása, áthelyezgetése egyik helyről a másikra).
Valóban így van? A fogyás és a bagózás lehet az egyetlen feltűnő panasz, ha a ló foga sérült, törött, tályogos vagy éles?
A választ cikkünkben Dr. Sahin-Tóth Tibor, hazánk egyik legtapasztaltabb lófog-specialista állatorvosa adja meg, aki szerint, ha ránézünk lovukra, akkor elképzelhető, hogy az égadta világon semmit nem látunk, mégis fennállhat fogprobléma. Általában – fájdalmai és kellemetlenségei ellenére- a legtöbb ló csendesen szenved egy jó darabig.
Az a tény, hogy nincs látható, vagy feltűnő tünet, egyáltalán nem jelenti azt, hogy nincs jelen valamilyen szájüregi probléma a lovadnál.
Valószínűleg csak akkor fog tüneteket mutatni a lovad, ha az aktuális szájüregi probléma súlyosbodik.
Ha valami arra utal, hogy nincs minden rendben a lovad szájában, akkor az egyetlen lehetőség, hogy megtudd, mi a baj, az, hogy kihívod állatorvosodat, aki kitátja a lovad száját egy erre alkalmas eszközzel (szájterpesz) és jól körülnéz benne.
A Szájüregi fájdalom jelei lovaknál című írásban felsoroljuk azokat a tipikus és meglehetősen feltűnő jeleket, melyek utalhatnak fogászati elváltozásra. Ezek sajnos nem egyértelmű jelek, tehát állhat más probléma is a háttérben, de jól teszed, ha a kiváltó okok között először fogat vagy szájüreget érintő betegséget keresgélsz, és a fogászati ellenőrzést első körös teendőként tartod számon ilyenkor!
A diagnosztikához szájterpesszel, fejlámpával támogatott állatorvosi vizsgálat szükséges. Legalább évente szükséges a panaszmentes ló szájüregét alaposan megvizsgáltatni, idősebbeknél félévente. A kiváltó okok (pl. tarajos, csipkés fogak, zabla miatt nyelvsérülés) megszüntetése után a száj- és koponyaüreget fertőtlenítő gyógynövények gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatásuk folytán segítik a gyógyulást.
Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!
Köszönöm a lektorálást Dr. Sahin Tibor állatorvos-fogspecialista állatorvosnak!
Comments