top of page

Nyugtalan, ideges vérmérsékletű lovaknak gyógynövények

Marton Zsófia (Lóherba)

A forró vérmérsékletű lovak fajtájukból adódóan (pl. telivérek) aktívabbak, mint társaik. A reaktív (régen: hiperaktív) viselkedés ezzel szemben azt jelenti, hogy a normálistól eltérő mértékben reagál a ló egyes triggerekre, kiváltó tényezőkre (pl. események, fajtársak jelenléte). Gyakran félelem áll a megnyilvánuló agresszió vagy kitörési kísérlet hátterében. Gyógynövényekkel mérsékelhetjük a ló túlfűtött viselkedését, miközben ébersége és koncentráló képessége nem romlik.


Gyakran a „zabos ló” valójában az abraketetés következményeként kialakuló, hirtelen ingadozásokat mutató inzulinszint miatt mutat hiperaktív viselkedést.


Az abrakkal etetett lovak könnyen cukorfüggővé válnak – ezt az tudja a legjobban, aki etetéskor szembesül némelyik állat falrugdosó, goromba viselkedésével.

Az inzulinszint megugrását hamarosan a vércukor tartalmának csökkenése követi, hiszen az inzulin hormon feladata a vércukor sejtekbe történő bejuttatása.


Nagy cukorlöketnél (müzli, melaszos táp vagy abrak evésekor) hirtelen sok inzulin kerül a vérbe, ami gyorsan bejuttatja a vércukrot a sejtekbe (kivéve inzulinrezisztencia esetén).


Azonban ez azzal is jár, hogy az abrakoltatás után egy-két órával jelentősen lecsökken a vérben a glükóz szint, így sem az agynak, sem az izmoknak nem jut elég, könnyen hozzáférhető energia. Ez esetenként belassult állapotot, látszólagos kedvtelenséget okoz.


A megelőzés lényege a magas szénhidráttartalmú abrak több, akár 6-8 kisebb részletben történő etetése, kiegészítve strukturális rostokkal (széna vagy kevés szalmaszecska), esetleg még növényi olajjal, amely lassítja a szénhidrátok felszívódását. Ezzel kiegyensúlyozottabb lesz a vércukorszint és egyben a ló viselkedése is.


A gyógynövények módosíthatják az inzuliningadozást, lassíthatják a szénhidrátok felszívódását a belekből vagy átmenetileg gátolhatják az ingerületátvitelt az agyban, ezzel lassítva a túlreagálást. Ez az inzulinrezisztencia megelőzésének és kezelésének lényege.


Ugyanakkor az épített környezettől (karám, istálló, pálya) és a szociális tényezőktől (fajtársak, rangsor, lovász, lovas) is függhet az elért eredmény: helyes bánásmód és a ló számára megfelelő közeg mellett csodákra képes a fitoterápia, máskülönben hullámzó lesz az elért javulás.

A lovaknak készült nyugtató hatású gyógynövény-keverékek felhasználhatók alkalomszerűen és állandó jelleggel is. Eseti jelleggel célszerű használni lószállításkor, patkoláskor és állatorvosi kezelések alkalmával, edzéseken, bemutatókon, versenyeken. Ilyenkor ideális, ha 10-14 nappal az adott esemény előtt már elkezdi enni a ló.


Előfordulhat, hogy a nyugtalanságot szervi elváltozás, fájdalom vagy betegség okozza, ezért - főleg a hirtelen kialakuló - izgatott nyugtalanság észlelésekor ne gyógynövényekkel kezeljük az állatot, hanem az állatorvost hívjuk ki hozzá!

A gyógynövényeknek - elsősorban a macskagyökérnek - két jelentős előnye van a nyugtató és bódító gyógyszerekkel szemben. Egyrészt az, hogy nincsenek mellékhatásai a megadott adagban, még hosszú távon sem. Hozzászokni sem tud a ló, így akár naponta kaphatja.


Másrészt nem bódult és lelassult állapotot idéz elő, mint a nyugtató gyógyszer-készítmények (szedatívumok), hanem csak a ló túlreagálását szünteti meg. A nyugodt kedélyállapot és a szinte öntudatlan bódultság nem ugyanaz!


A gyógynövények nem rontják a ló teljesítményét, összpontosítóképességét.

Fontos figyelmeztetés azonban a versenyzőknek, hogy a macskagyökér hatóanyaga doppingszernek minősül. A kiürülési idő egyes források szerint 4 nap. Jó tudni, hogy a doppingszabályzat tiltja a versenyeken kívüli doppingolást is, és bármikor leellenőrizhetik a versenyzőt a felkészülési időszakban is!


Ha doppingmentes nyugtató gyógynövény-keverékekre van szükség, akkor érdemes hiperaktív, agresszióra dominanciára hajlamos lovaknak másfajta gyógynövény-keveréket választani, mint a félelemre, szorongásra és pánikra hajlamosak lovaknak.

 

Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!


Köszönöm szépen a cikk lektorálását Dr. Marosi Katalin etológusnak!


Kapcsolódó cikkek:


1383 megtekintés

Comentarios


bottom of page