A forró vérmérsékletű lovak fajtájukból adódóan (pl. telivérek) aktívabbak, mint társaik. A reaktív (régen: hiperaktív) viselkedés ezzel szemben azt jelenti, hogy a normálistól eltérő mértékben reagál a ló egyes triggerekre, kiváltó tényezőkre (pl. események, fajtársak jelenléte). Gyakran félelem áll a megnyilvánuló agresszió vagy kitörési kísérlet hátterében. Gyógynövényekkel mérsékelhetjük a ló túlfűtött viselkedését, miközben ébersége és koncentráló képessége nem romlik.
![](https://static.wixstatic.com/media/a27d24_05a0cd87ce70448b8e9d8846d5639160~mv2_d_3000_2000_s_2.jpg/v1/fill/w_980,h_653,al_c,q_85,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/a27d24_05a0cd87ce70448b8e9d8846d5639160~mv2_d_3000_2000_s_2.jpg)
Gyakran a „zabos ló” valójában az abraketetés következményeként kialakuló, hirtelen ingadozásokat mutató inzulinszint miatt mutat hiperaktív viselkedést.
Az abrakkal etetett lovak könnyen cukorfüggővé válnak – ezt az tudja a legjobban, aki etetéskor szembesül némelyik állat falrugdosó, goromba viselkedésével.
Az inzulinszint megugrását hamarosan a vércukor tartalmának csökkenése követi, hiszen az inzulin hormon feladata a vércukor sejtekbe történő bejuttatása.
Nagy cukorlöketnél (müzli, melaszos táp vagy abrak evésekor) hirtelen sok inzulin kerül a vérbe, ami gyorsan bejuttatja a vércukrot a sejtekbe (kivéve inzulinrezisztencia esetén).
Azonban ez azzal is jár, hogy az abrakoltatás után egy-két órával jelentősen lecsökken a vérben a glükóz szint, így sem az agynak, sem az izmoknak nem jut elég, könnyen hozzáférhető energia. Ez esetenként belassult állapotot, látszólagos kedvtelenséget okoz.
A megelőzés lényege a magas szénhidráttartalmú abrak több, akár 6-8 kisebb részletben történő etetése, kiegészítve strukturális rostokkal (széna vagy kevés szalmaszecska), esetleg még növényi olajjal, amely lassítja a szénhidrátok felszívódását. Ezzel kiegyensúlyozottabb lesz a vércukorszint és egyben a ló viselkedése is.
A gyógynövények módosíthatják az inzuliningadozást, lassíthatják a szénhidrátok felszívódását a belekből vagy átmenetileg gátolhatják az ingerületátvitelt az agyban, ezzel lassítva a túlreagálást. Ez az inzulinrezisztencia megelőzésének és kezelésének lényege.
Ugyanakkor az épített környezettől (karám, istálló, pálya) és a szociális tényezőktől (fajtársak, rangsor, lovász, lovas) is függhet az elért eredmény: helyes bánásmód és a ló számára megfelelő közeg mellett csodákra képes a fitoterápia, máskülönben hullámzó lesz az elért javulás.
A lovaknak készült nyugtató hatású gyógynövény-keverékek felhasználhatók alkalomszerűen és állandó jelleggel is. Eseti jelleggel célszerű használni lószállításkor, patkoláskor és állatorvosi kezelések alkalmával, edzéseken, bemutatókon, versenyeken. Ilyenkor ideális, ha 10-14 nappal az adott esemény előtt már elkezdi enni a ló.
Előfordulhat, hogy a nyugtalanságot szervi elváltozás, fájdalom vagy betegség okozza, ezért - főleg a hirtelen kialakuló - izgatott nyugtalanság észlelésekor ne gyógynövényekkel kezeljük az állatot, hanem az állatorvost hívjuk ki hozzá!
A gyógynövényeknek - elsősorban a macskagyökérnek - két jelentős előnye van a nyugtató és bódító gyógyszerekkel szemben. Egyrészt az, hogy nincsenek mellékhatásai a megadott adagban, még hosszú távon sem. Hozzászokni sem tud a ló, így akár naponta kaphatja.
Másrészt nem bódult és lelassult állapotot idéz elő, mint a nyugtató gyógyszer-készítmények (szedatívumok), hanem csak a ló túlreagálását szünteti meg. A nyugodt kedélyállapot és a szinte öntudatlan bódultság nem ugyanaz!
A gyógynövények nem rontják a ló teljesítményét, összpontosítóképességét.
Fontos figyelmeztetés azonban a versenyzőknek, hogy a macskagyökér hatóanyaga doppingszernek minősül. A kiürülési idő egyes források szerint 4 nap. Jó tudni, hogy a doppingszabályzat tiltja a versenyeken kívüli doppingolást is, és bármikor leellenőrizhetik a versenyzőt a felkészülési időszakban is!
Ha doppingmentes nyugtató gyógynövény-keverékekre van szükség, akkor érdemes hiperaktív, agresszióra dominanciára hajlamos lovaknak másfajta gyógynövény-keveréket választani, mint a félelemre, szorongásra és pánikra hajlamosak lovaknak.
Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!
Köszönöm szépen a cikk lektorálását Dr. Marosi Katalin etológusnak!
Kapcsolódó cikkek:
Comentarios