Az állatorvosi kezelés mellé, belsőleg gyógynövényeket is etethetünk a lóval, a gyógyulás megtámogatása miatt. Különösen igaz ez akkor, ha nehezen gyógyul a seb. Mindenképpen kérjük ki állatorvosunk véleményét arról, hogy például immunerősítő, májvédő vagy más hatású gyógynövények etetésével egyetért-e!
Az állatorvos mintát vehet a sebből, és laboratóriumban kitenyésztik a kórokozót a bőrkaparékból. Ez azért fontos, mert akár a multirezisztens (mindennek ellenálló) MRSA baktérium is okozhatja a nehézkes sebgyógyulást, ami egyrészt emberre is veszélyes, másrészt sajnos nem ad jó gyógyulási esélyeket.
Ha gombás fertőzés vagy valamilyen baktériumos felülfertőződés áll a háttérben, akkor a megfelelő gyógykezelés mellett az immunrendszer megerősítése segít eredményt elérni.
Ha allergiás eredetű folyamatok is zajlanak a bőrpanasz hátterében (pl. fényérzékenység), netán autoimmun a betegség, akkor semmiképpen ne erősítsük az immunrendszer válaszreakcióját gyógynövényekkel, mert állapotromlás következhet be.
Minden esetben a méregtelenítés és a májvédelem alapvető fontossággal bír: ezt abrakkal feletetett, anyagcserét fokozó és májregenerációt segítő gyógynövényekkel valósíthatjuk meg.
Régen a farkasalma (l. ábra) főzetét széles körben használták, de ma már ismert, hogy olyan rákeltő anyagok vannak benne, melyek a vérbe kerülve toxikus hatást fejtenek ki a vesékben. Emiatt belsőleg etetve és vérző, nyílt sebre helyezve egyaránt erősen mérgező.
A görögszéna borogatását eredményesen használják nehezen gyógyuló sebekre, főleg a lábvégeken. Továbbá fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógynövények belsőleges felhasználása is indokolt.
Vadhús
A vadhús a sebsarjadzás során kialakuló túlzott mennyiségű kötőszövet. Szövődménynek tekinthető, megakadályozásához elsősorban megfelelő sebkezelésre van szükség, enélkül a sebgyógyulást segítő szerek hatástalanok.
A sérülés helyén képződő kötőszövet (vagy granulációs szövet) oltalmazza, védi az épen maradt szöveteket. Barrierként (védőfalként) fedi be a szabadon lévő belső elemeket, és a sebgyógyulásig helyettesíti az ép bőrfelszínt, ami tönkrement.
Megakadályozza, hogy kívülről kórokozók, szennyeződés kerüljön a sebbe, miközben kitölti a sérülés miatt keletkezett lyukat. Miután a lyukat teljesen kitöltötte, megáll a növekedésben, sőt: elkezd zsugorodni. Ezzel éri el, hogy a sebszélek közelítsenek egymáshoz. Ha nem tesznek kötést a nagyobb sebekre, akkor a sarjszövet kifelé (a külvilág felé, ahol nincs akadályozó határ) korlátlanul növekszik. Akár gyerekfej nagyságot is elérhet a burjánzó szövet mérete (ha elhanyagolják).
Az örvénygyökér tömény oldatával történő gyakori lemosást ajánlják egyesek a már kialakult vadhús csökkentésére. A mikulicz krém és a sebgyógyulás idején feltett nyomókötés felhelyezése is segíthet.
Ha nagyobb sebfelületen (főleg lábvégeken) nincs nyomókötés, akkor a bőrsejtek képződése burjánzó lesz, túlzott mennyiségű sarjszövet képződik. Nem csak esztétikai hiba, mert könnyen beleakad kiálló részekbe, (sérülékeny, vérzékeny), emellett gátolja a teljes sebgyógyulást.
Szakszerűen felhelyezett kötéssel visszaszorítható a növekedése, azonban saját kútfőből senki ne kötözzön be sebet: ezt állatorvosra kell bízni, mert többet árt, mint használ, ha nem jól teszik fel a lóra a kötést.
Hámosítás
Azok a kisebb sebek, amelyek nem igényelnek állatorvosi ellátást, kezelhetőek illóolajokkal is. Kizárólag a levendula-, a cickafark és a német kamilla illóolaja alkalmas sebek kezelésére hígítás nélkül. A teafa-olaj hígítás nélküli használatáról megoszlanak a vélemények. Amelyik ló nem érzékeny (allergiás) rá, annál lehet használni.
A kamilla- és cickafark illóolajat, valamint a teafa olajat enyhe horzsolásokra és bőrsérülésekre főleg fertőtlenítő, gyulladást csökkentő hatásuk miatt kenhetjük, addig a levendulát inkább a hámosodás elősegítésére használjuk. A teafaolaj fertőzött bőrre (gomba, baktérium, még MRSA is) javallott.
Vivőanyagok használata nyílt, tisztuló sebeken nem, legfeljebb a sebszéleken megengedhető, mert nem tud tisztulni a seb a felületére kent, be nem szívódó anyagoktól, és végül elgennyesedhet. Az egyik legjobb hámosító, sebfelületet védő az Aloe vera növényből nyert gél. Alkalmazásakor szinte azonnal védőréteg képződik a levegőn száradó gélből, mely még nem a bőr hámrétege, de a légybeköpés, por ellen kiváló védelmet biztosít.
A már hámosodott sebek kiszáradását ott célszerű akadályozni, ahol a seb gyakran szétreped (feszülő területeken, pl. csüdhajlat). Erre alkalmas lehet a körömvirágkenőcs, vagy amit az állatorvos e célra javasol.
Fontos, hogy minden lovas istálló patikájában legyen kötszer és sebfertőtlenítő!
Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!
Köszönöm a cikk lektorálását Dr. Járos Ildikó állatorvosnak!
Kapcsolódó cikkek:
Comments