Az elsősegély az ideiglenes sebellátás része. Fő célja az ideiglenes vérzéscsillapítás, a seb védelme és az állat nyugalomba helyezése. Ezeket minden lótartónak tanulnia kellene, lehetőleg állatorvosok által tartott előadásokon, vagy a saját állatorvostól.
A seb tisztítására legalkalmasabb a tiszta, folyó víz. A vérzéscsillapítás többnyire hideg vízzel, esetleg pár percig a seb környékére tett jégtömlővel segíthető.
Súlyos sérüléseknél természetesen nem történik meg magától, de azok ellátása nem is lótartói feladat. (Szakképzett személyzet felhelyezhet nyomókötést az erősen vérző sebre).
Fontos, hogy a tetanusz baktériumokkal fertőződés veszélye miatt mindig mutassuk meg a (gyakran nem vérző) sérüléseket az állatorvosnak!
A tetanusz ellen beadható védőoltás!
A seb mélységének pontos megítélése és a seb alapos kitisztítása nem állattartói feladat. Ha a lovas lila spray-vel vagy más, elszíneződést okozó szerrel kezeli a vérző sebet, az meggátolja az állatorvost a seb vizsgálatában.
Felületes, nem vérző, nem mély horzsolásoknál, kisebb sérüléseknél (tehát, ami nem igényel állatorvosi ellátást) a seb fertőtlenítése nagyon fontos feladat. Ezt 10%-os betadine oldattal vagy 3%-os hyperol oldattal, esetleg ezüst kolloiddal vagy más, az állatorvos által jóváhagyott szerrel tehetjük meg.
Túrázásra mindig vigyünk magunkkal elsősegély csomagot, hogy sérülés esetén ott a helyszínen el tudjuk látni a lovat! Ha elállt a vérzés és a sebet megtisztítottuk, akkor jöhet a sebkötözés, ha szükséges. Azért ajánlott, mert kb. 50%-kal gyorsítja a gyógyulási folyamatokat, és lecsökkenti a légybeköpés, szennyeződés kockázatát. Ebben kérjük ki az állatorvos tanácsát!
A nem kötözött sebeknél rendkívül fontos az istállóhigiénia és a repkedő élősködők távoltartása (pl. rovarriasztókkal).
Mély, váladékozó sebeknél rendkívül fontos, hogy a seb tisztulása akadálytalanul megtörténjen. Ezalatt fontos a seb gyakori tisztítása, fertőtlenítése és védelme (kötéssel).
Ha elkezdődik a hámosodás, de a heg alatt még gennyes váladék termelődik, akkor fontos szakszerűen eltávolítani a heget (pl. hyperol oldattal leáztatni), és tovább fertőtleníteni a sérülést. Ez elsősorban állatorvosi vagy állatorvosi asszisztensi feladat.
A sebgyógyulást tovább segíthetjük immunerősítő gyógynövényekkel.
A sebek elhanyagolása a ló életébe kerülhet! A genny, benne a gennykeltő baktériumokkal befelé is utat törhet magának. Ennek tisztítása egyre nehezebbé válik, és elérhet olyan részeket (pl. ízület, belső szerv), ahonnan nehéz maradéktalanul „eltüntetni”.
A véráramba bekerülő baktériumok vagy toxinjaik a test más részére eljutva károsítanak, létfontosságú szervek szöveteit pusztíthatják. A vérmérgezés (szepszis) oka egy fertőzés, melyre a szervezet válaszreakciója nem megfelelő, így végső soron – ha nem lehet visszafordítani, halált okozhat.
Ha már nem váladékozik a seb, akkor sebgyógyulást elősegítő, hámosító szerek alkalmazása következik. Ezek többnyire rendelkeznek gyulladáscsökkentő hatással is. Számos gyógynövényes készítmény kapható a patikában, de készíthetünk házilag is ilyet. Erre alkalmas lehet a körömvirág, a kamilla, a cickafark vagy az árnika virágából készült kenőcs, de megfelel az orbáncfűolaj vagy az Aloe vera gél is.
A sokak által kedvelt Kék Kenőcsöt Lukács Károly gyógyszerész készítette több mint tíz évvel ezelőtt, a bőr különféle betegségeinek külső kezelésére. „A kenőcs összetétele: hámosító és bőrvédő cink-oxid, var nélküli sebgyógyulást segítő vazelin, egy speciális keverék, mely antibakteriális, és a kék színű, gyulladáscsökkentő kamilla- és cickafark illóolaj.„
Az állatorvosi kezelés mellé, belsőleg gyógynövényeket is etethetünk a lóval, a gyógyulás megtámogatása miatt. Különösen igaz ez akkor, ha nehezen gyógyul a seb. Mindenképpen kérjük ki állatorvosunk véleményét arról, hogy például immunerősítő, májvédő vagy más hatású gyógynövények etetésével egyetért-e!
Az állatorvos mintát vehet a sebből, és laboratóriumban kitenyésztik a kórokozót a bőrkaparékból. Ez azért fontos, mert akár a multirezisztens (mindennek ellenálló) MRSA baktérium is okozhatja a nehézkes sebgyógyulást, ami egyrészt emberre is veszélyes, másrészt sajnos nem ad jó gyógyulási esélyeket.
Ha gombás fertőzés vagy valamilyen baktériumos felülfertőződés áll a háttérben, akkor a megfelelő gyógykezelés mellett az immunrendszer megerősítése segít jobb eredményt elérni.
Ha allergiás eredetű folyamatok is zajlanak a bőrpanasz hátterében (pl. fényérzékenység), netán autoimmun a betegség, akkor semmiképpen ne erősítsük az immunrendszer válaszreakcióját gyógynövényekkel, mert állapotromlás következhet be. Minden esetben a méregtelenítés és a májvédelem alapvető fontossággal bír: ezt abrakkal feletetett, anyagcserét fokozó és májregenerációt segítő gyógynövényekkel valósíthatjuk meg.
Régen a farkasalma főzetét széles körben használták, de ma már ismert, hogy olyan rákeltő anyagok vannak benne, melyek a vérbe kerülve toxikus hatást fejtenek ki a vesékben. Emiatt belsőleg etetve és vérző, nyílt sebre helyezve egyaránt erősen mérgező. A görögszéna borogatását eredményesen használják nehezen gyógyuló sebekre, főleg a lábvégeken.
Továbbá fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógynövények belsőleges felhasználása is indokolt lehet: enyhe esetekben önállóan, vagy súlyosabb esetben az állatorvosi kezelés folytatásaként.
Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!
Lektorálta: Dr. Járos Ildikó állatorvos. Köszönöm!
Kapcsolódó cikkek:
Comments