A gomba nagyon elterjedt, nem csak takarmányokon, de spórái még a levegővel szálló porban is jelen vannak. A gombaspórák belégzése az aszpergillózis elsődleges oka embernél és állatnál egyaránt. A spóráik allergénként viselkednek és túlműködésre késztetik az immunrendszert. Az Aspergillus penészgomba fajok spórái által okozott betegségek főleg a tüdőt érintik.
A különböző típusú aspergillózisok egymástól eltérő tüneteket okoznak:
• Invazív tüdő-aszpergillózis (IPA)
• Allergiás tüdő-aszpergillózis (ABPA)
• Krónikus tüdő aszpergillóma (CPA)
• Súlyos asztma gombaszenzitizálással (SAFS)
A tüdőben valamely korábbi megbetegedés kapcsán képződött üregek ideális megtelepedési helyet jelentenek a spórák számára. A fertőzés a hallójáratokat és az orrmelléküregeket is megtámadhatja, a légzacskó fertőződése pedig drámai következményekkel jár. Különösen veszélyeztetettek a csikók, az idős lovak és a beteg, főleg a krónikus légzőszervi betegséggel küzdő, állatok.
Az Aspergillus nem csak fertőzést, hanem túlérzékenységet is okozhat, ha a bőrön vagy a nyálkahártyákon megtelepszik. A tüdőben lévő gombatelep nem feltétlenül jár tünetekkel, gyakran csak röntgenfelvétel, endoszkópia (légzacskóban is), teljes vérképelemzés és az állatorvos által laborba küldött minta elemzése deríti ki jelenlétét. Az Aspergillus-fertőzés gyakran okoz köhögést, lázat, mellkasi fájdalmat és nehezített légzést, esetenként egyoldali orrfolyást, látáscsökkenést, sőt mozgáskoordinációs zavarokat.
Az állatorvos ilyen esetben erős, gombaellenes szerekkel kezeli a beteg lovat, de a rehabilitáció során májvédő, légutakat fertőtlenítő és immunerősítő gyógynövények etetése is feltétlenül indokolt a gyorsabb felépülés érdekében.
Ha már kiderült (pl. bélsárvizsgálatból, takarmány bevizsgálásából), hogy mikotoxin mérgezés áll fenn a lovaknál, akkor az alábbiak segíthetnek az állatorvosi ellátás mellett:
• a normális bélflóra helyreállítása érdekében probiotikumok (pl. Lactobacillus kultúrák, élő élesztő)
• emésztőrendszeri gyulladások, fekélyek csökkentés, pl. gyógynövényekkel
• emésztőnedvek (pl. gyomornedv) termelődésének serkentése
• az általános méregtelenítő funkciók fokozása (vesekárosodás esetén tilos erős vízhajtókat etetni)
• immunerősítés (egy hónap után legalább 2-3 hét szünettel megismételve)
• mikotoxinkötő vagy mikotoxinok lebontó tulajdonságokkal rendelkező takarmány-adalék etetése
• állatorvosi diéta, bevizsgált, jó tápértékű széna ad libitum etetése, magok és korpa kerülése
• pihentetés, kímélő karámozás, friss levegő, vitaminok adagolása
Immunerősítő és májvédő kúrákkal fokozhatjuk lovunk ellenálló képességét. A takarmányba kevert, minden nap megevett emésztést javító gyógynövény-keverék szintén ellensúlyozhatja a káros hatást, de ha láthatóan penészes a széna, akkor ez nem segít!
Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!
Köszönöm dr. Bába András lóspecialista állatorvosnak és Prof. Dr. Mézes Miklós takarmánytoxikológiai szakértő, egyetemi tanárnak a lektorálást!
A mikotoxinokról készült INFOGRAFIKÁT itt találod: https://www.fitocavallo.com/loherba-blogmagazin/mikotoxin-infografika
Kommentarer