Nem túlzottan gyakori betegség, de hazánkban is előfordul. Látszólag egészséges, karámban, legelőn tartott lovakon alakul ki hirtelen. Az izomszéteséssel járó betegség többnyire ősszel jelentkezik, amikor a szél befújja a lovak karámjába a leveleket. Nem minden juharfaj mérgező.
Atipikus legelői myopátia
A mérgezésért felelős eddig beazonosított hatóanyag a „hipoglicin-A”, aminek felhalmozódása a vérben mérhető. Ez egy enzim (acetil-koenzim-A dehidrogenáz) működésének zavarát okozza, aminek hatására az I.-es típusú vázizomsejtekben (légző-, szív-, akaratlagos mozgásért felelős izmok) lipidek (zsírszerű anyagok) halmozódnak fel.
Ezek a vegyületek az izom degenerációját és elhalását okozzák.
A “hipoglicin-A” vegyület előfordul több juhar- és kőrisfajban. A mezei (Acer campestre) és a korai juhar (A. platanoides) biztonságos, de a hegyi („színes levelű”) juhar (A. pseudoplatanus) nem!
A botanikai beazonosítást segíti, hogy a propelleres ikerlependék termés szárnyai a mérgező hegyi juharnál hegyesszöget zárnak be, míg a veszélytelenebb korai juharnál tompaszögben, a mezei juharnál síkban állnak.
A betegség megelőzhető a kockázatos helyek őszi időszakban történő legeltetésének kerülésével, valamint ad libitum széna és – fiatal, legelőn tartott csikók esetében- elegendő abrak biztosításával, ami miatt nem éhgyomorra, és nem (sokat) eszik az állat a mérgező növényi részekből.
A kezdeti tünetek összetéveszthetőek a patairha-gyulladással és a kólikával, de csakhamar megjelennek egyéb klinikai tünetek: mozgás elutasítása, merevség, izomremegés, elfekvés, bódultság, izzadás, sötét vizelet (izomfesték), szapora szívverés, szapora és nehezített légzés.
A rágóizmok is sorvadnak, később nyelni sem tud az állat. Gyakran a ló a saját fejét nem képes nyakizmaival megtartani, így fejjel a falnak támaszkodik, vagy a földre, bálára támasztja. A vese és a szívizom károsodása miatt 80-90%-ban halálos kimenetelű a betegség, ami beállhat hirtelen vagy néhány napon belül.
Köszönöm a lektorálást dr. Kutasi Orsolyának és Dr. Cserhalmi Dánielnek!
További információ a takarmány- és gyógynövényekről a Gyógynövények lovaknak, kutyáknak és macskáknak című könyvben érhető el.
Egyik fa etetése sem életbiztosítás, mert mindenben vannak cseranyagok, melyek egy egészséges lónak étvágyat fokoznak, míg egy gyomorfekélyes lónál kólikás görcsöt okozhatnak.
Kevesen tudják, hogy a ló fű-, kéreg- (és gyökér)evő, de a legkevésbé magevő. A gyökér nem az első számú táplálék, és ne fagyökerekre gondoljunk, hanem például tarackgyökérre!
A biztonságos azt jelenti, hogy akár néhány kilogrammot is megehet egy nem érzékeny ló, megbetegedés nélkül a nem mérgező korai vagy mezei juharból (ez néhány kisebb ágat jelent). Ezt saját tapasztalatból is tudom. De ki tudja előre, hogy érzékeny-e az adott ló?
Minden mérgezés megelőzésénél számít, hogy ne éhgyomorra, éhségből egye a ló! Erről a Mérgező növények könyvben írok részletesen.
Tapasztalataink szerint a mezei juhar (Acer campestre) csipegetése nem jellemző a szinte minden nap terepre menő lovak körében. A platánlevelű juhar (Acer platanoides) változatai meg inkább telepített parkokban díszkertekben fordulnak elő. Kecskék (ha egyedül van a ló lehet jó társa) esetében a mezei juhar mérgezést okozott. Lovakra akkor nem veszélyes? Mit jelent, hogy biztonságos? Elvileg nagyobb mennyiségben is adható a lovaknak?