A szénában található mérgező növények beazonosítása nem könnyű feladat, pedig fontos lenne, hogy minden lótartó ismerje az alapokat legalább. A zsurló az egyik legvitatottabb növény, sokan mérgezőnek tartják. Csakhogy több faja is létezik, és nem mindegyik mérgező. Ha találunk belőle a szénában, hogy különböztethetjük meg?
Morfológia
Nem kell botanikusnak lenni ahhoz, hogy tüzetesen szemrevételezzük a szénában meglelt zsurlót. Szárított állapotban különösen nehéz a két faj beazonosítása, márpedig, ha mocsári zsurló találtunk, akkor azt nem szabad megetetni a lóval.
A mezei zsurló kis adagban nem mérgező, én gyógynövényként használom például az izomlazító gyógynövény-keverékben, de nagy adagban ez is mérgezést okoz.
Szóval, melyik-melyik?
Teljes bizonyosságot egy laboratóriumi elemzés ad. Lovasként a legpraktikusabb, ha a szárat és az ágakat megtapintjuk.
Mindkét zsurló szára barázdált, de a mezei zsurlónál az oldalhajtások (ágak) felülete érdes, míg a mocsári zsurló ágai egyenletes, sima felületűek.
További tájékozódási pont, hogy a mezei zsurló oldalágainak legalsó internódiuma (=i;) hosszabb, mint a főszáron lévő hüvely (=h). A mocsári zsurló ágain a legalsó internódium rövidebb, mint a hüvely. Lásd az ábrán!
Jó zsurlónézegetést! :-)
Köszönet a lektorálásért Dr. Cserhali Dánielnek!
További információ a zsurló gyógy- illetve mérgező hatásáról a Gyógynövények lovaknak, kutyáknak és macskáknak című könyvben érhető el.
Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk!
A selyemkóró mérgező. A friss tejnedv nagyon, szárítva a mag repítőszőre belélegezve mechanikai irritációt okozhat. A növény minden részében vannak szívglikozidok és alkaloidok. Az elfogyasztott adag 0.005 - 2% testtömeg kilogrammonként már mérgező lehet. Forrás: http://www.horsedvm.com/poisonous/milkweed/
Bár nem közvetlen ide tartozik, d e a vaddohány, a selyemkóró (Asclepias syriaca) a szénában mérgező? Mekkora feltételezett mennyiségben? Feltételezésünk szerint bélhurutot okozott több napra. Azóta válogatjuk ki a szénából, ha fellelhető. Valamint szerintem régebben az érzékeny, kehes lónál is okozott a termése fiziológiás eredetű gyulladást a légutak felső szakaszában, mikor még csak nedvesítettük a szénát, s sikerült valahogy bejutnia egy-egy szárazabb résznek... Elképzelhető ez?