top of page

Mikotoxinok és penész lovaknál

2019. máj. 22.
3 perc olvasás

Frissítve: 2019. dec. 6.

A mikotoxinok (miko=gomba; toxin=méreg) a talajban és az élő növényen előforduló penészgombák mérgező másodlagos anyagcseretermékei. Gyakorlatilag szinte mindenhol jelen vannak: a talajban, az élő zöld növényi részeken, különféle szerves anyagokon, élelmiszerekben, takarmányokban, így bekerülnek a lovak napi „étrendjébe”, valamint az istálló levegőjébe.


Szemrevételezés alapján nem minden esetben derül ki, hogy penészgombák telepedtek meg a szénán/szalmán. Ha viszont felmerül ennek gyanúja, javasolt a szénából mintát venni és laborvizsgálatot kérni elsőként penészszámra, majd, ha annak mennyisége nagy, mikotoxin tartalomra is.


A penészgombák károsító hatása egy darabig szinte észrevétlen, nem köthető feltűnően a takarmányhoz: érintheti az emésztést, a méregtelenítést, a szaporodást, a kiválasztást, a viselkedést, de akár a légzést, sőt az állatok viselkedését is.


A penészes széna bevizezése csak a penészgombák spóráinak léghámot irritáló hatását csökkenti, de a mikotoxinok döntő többségére nincs hatással, ahogyan a hőkezelés sem (pl. tápgyártás).


A penészes szénát el kell távolítani a lovak közeléből olyan biztonságos távolságra, ahonnan a szél, a légáramlás sem juttatja vissza a káros anyagokat a lovak közelébe.


A növények (mag, széna, szalma, fű) mikotoxin szennyezettségét nagyban meghatározzák a klimatikus viszonyok: az esős, nedves időjárás, vagy éppen a hosszan tartó szárazság egyaránt kedvez a gombák szaporodásának a szántóföldön, a még lábon álló növényen. Ha pedig betakarítás után ázik meg a növény, akkor pedig kizárt, hogy penészmentes maradjon a széna vagy a szalma.

A legnagyobb odafigyelés mellett is jelen van valamennyi mikotoxin a takarmányban, de nem mindegy, milyen mértékű a szennyezettség és azt a ló milyen életkorban és kondícióban fogyasztja.


A mikotoxinok a vékonybélben, nagyrészt zsíroldékony jellegük miatt viszonylag könnyen felszívódnak. Legyengült lóban hamarabb és súlyosabb tüneteket okoznak, mint egy erős ellenállóképességű, jó állapotban lévő méregtelenítő szervekkel (máj, vese) rendelkező lónál.


A csikók, nagy teljesítményű sportlovak, kihasznált iskolalovak, a sovány, gyenge, beteg állatok, és a túlsúlyos, anyagcserezavarban szenvedő lovak penészgombák által okozott megbetegedésének kockázata tehát nagyobb.


Immunerősítő és májvédő kúrákkal fokozhatjuk lovunk ellenálló képességét. A takarmányba kevert, minden nap megevett emésztésjavító gyógynövény-keverék szintén ellensúlyozhatja a káros hatást, de ha láthatóan penészes a széna, akkor ez nem segít!


A mikotoxinok okozta súlyosabb elváltozások általában az alábbiak:

• Aflatoxinok (főleg kukorica, szójaliszt, ritkán lucerna pellet)

ataxia (mozgáskoordinációs zavar), remegés, láz, étvágytalanság, fogyás, sárgaság (besárgul a szem vagy a bőr), vérzések, véres széklet, barna vizelet, elhullás

• Ochratoxinok (főleg kukorica, búza, zab, rozs, árpa, széna/szalma, fű)

vese- és májkárosodás

• Deoxinivalenol (DON) és a T-2 toxin (főleg kukorica, búza, zab, rozs, árpa)

csökkent takarmányfelvétel, fogyás tréningben lévő lovaknál, májkárosodás, csökkent immunitás

• Fumonizinek (főleg kukorica, búza, zab, rozs, árpa)

leukoencephalomalacia, depresszió, abnormális viselkedés, fejrázás, ataxia, tántorgás, kábultság, patairhagyulladás, rohamok és elhullás; a túlélő egyedekben visszamaradó idegrendszeri zavar

• Zearalenon (főleg kukorica)

hüvelyelőesés, vetélés, méh- és belső vérzés, hím nemi szervek megereszkedése

• Ergot alkaloidok (főleg búza, zab, rozs, árpa, széna/szalma, fű, perjék)

hosszabb vemhesség idő, tej elapadása (nincs tejtermelés), magzatkárosítás, halva született csikók

A mikotoxinkártétel megelőzésének alapjai:

• megfelelő időben történő betakarítás, szárítás, szakszerű tárolás (sármentes, száraz)

• penészgombák szaporodását gátló vagy mikotoxinkötő adalékanyagok adagolása a takarmányhoz

• mintavétel, laborvizsgálat szénából, tápból, kukoricából

• lovaknál a jó kondíció megtartása, túlsúly kerülése

• felfokozott idegi és fizikai stressz kerülése

• a növénytermesztés során szakszerű növényvédelem és penészekkel szemben kevéssé érzékeny (rezisztens) fajták termesztése

• bélflóra megfelelő állapotban tartása, a bélgyulladás kerülése


Az egyes gombamérgek által előidézett tünetek változók, és sajnos nem minden esetben állapítható meg egyértelműen, hogy mi okozta a tüneteket. A gyakorlatban általános, hogy több mikotoxin egyidejűleg van jelen (kevert mikotoxikózis), és az általuk okozott káros hatások felismerése és beazonosítása nem könnyű.


A kevert mikotoxikózis általában erőteljesebb hatású, mint ha csak egy toxin van jelen. Többnyire csak sokadik körben merül fel, hogy a ló bágyadt, kedvtelen a viselkedése, csökken a teherbíró képessége és mérsékelt munkakedve mögött a penészgombák mérgeinek hatása is állhat. Jó, ha erre gondolunk, amikor nyomozunk lovunk betegsége vagy teljesítményromlása miatt!

Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!


Köszönöm dr. Bába András lóspecialista állatorvosnak és Prof. Dr. Mézes Miklós takarmánytoxikológiai szakértő, egyetemi tanárnak a lektorálást!



Hozzászólások


bottom of page