top of page

Toxikus fényérzékenység

Marton Zsófia (Lóherba)

A napfény, a bőrrel közvetlenül érintkezve biokémiai elváltozásokat okoz, ha a bőr előzőleg túlérzékennyé vált a fény ultraibolya-sugárzására. Két típusa ismert, attól függően, hogy mi a kiváltó ok: lehet elsődleges és másodlagos fényérzékenység. Minden esetben alapvetően fontos a megelőzés, aminek egyik pillére a jó minőségű széna és legelő biztosítása, valamint az anyagcsere és a máj erősítése - részben gyógynövényekkel.

Ha már kialakultak tünetek, akkor a teendők:

  • a legelő és a széna tüzetes felülvizsgálata (fényérzékenyítő növények)

  • a közvetlen napfény kerülése (árnyék, istálló, éjjeli legelés, naptej, esetleg takaró)

  • a másodlagos fertőzés miatt célzott (bőrkaparék alapján végzett) antibiotikum terápia

  • a bőrgyulladás és bőrelhalás kezelése gyulladáscsökkentőkkel, kenőccsel

  • a herefélék (pl. réti here, vörös here) etetésének felfüggesztése

  • fehérje tartalmú takarmány felülvizsgálata*

  • antioxidáns hatású E-vitamin és szelén adagolás

  • biotin etetése (megerősíti a hámszövetet, szaruképleteket)

  • a biotint előállító bélflóra stabilizálása

  • májvédő anyagok etetése (pl. máriatövis mag vagy annak kivonata)

  • gyulladáscsökkentő omega-3 zsírsavakat tartalmazó lenolaj etetése.

*: a szükséges fehérjét csak a legjobban hasznosuló takarmányokkal érdemes biztosítani, és célszerű kerülni a fehérjetúletetést. A teljes fehérjemegvonás azonban hátráltatja a sebgyógyulást.


Napégésre való külsőleg az orbáncfű piros olaja, az Aloe vera gél vagy a zöld propoliszkenőcs. Belsőleges kezelés is szükséges, amit az állatorvos szab meg. Az orbáncfű belsőleg fényérzékenyítő, azonban olajának ilyen hatása vitatott - egyesek szerint nincs.


Mivel a gyakorlatban a már napégette bőrre javasolják az orbáncfű olajat, így gyakorlati szempontból nincs sok jelentősége, hogy az olaj fényérzékenyítő-e, hiszen az állatot mindenképpen árnyékban kell tartani a gyógyulásig.

Elsődleges toxikus fényérzékenység


A mérgezést a legelő vagy a széna fotodinámiás hatóanyagot tartalmazó növénye, illetve némelyik gyógyszer okozza. A növény vagy a gyógyszer hatóanyagai a vérkeringéssel eljutnak a bőrbe, ahol a napfény ultraviola sugaraival reakcióba lépve, napégést, bőrgyulladást okoznak a pigmenthiányos (fehér), vagy kevés szőrrel fedett testrészeken.


Májkárosodás nem jellemző, a hatóanyag átalakulás nélkül, eredeti formájában szívódik fel, ritkán okoz súlyos betegséget, de fájdalommal jár.


Növényeken kívül kiválthatják bizonyos gyógyszerek, féreghajtók, antibiotikumok.

Elsődleges toxikus fényérzékenységet kiváltó növények:

  • vadmurok (Daucus carota)

  • orbáncfű (Hypericum perforatum, hipericin)

  • medvetalp (Heracleum montegazzianum, furokumarinok)

  • hajdina vagy pohánka (Fagopyrum esculentum, fagopirin)

  • száraz lucerna (Medicago sativa, feoforbid-a)

Másodlagos toxikus fényérzékenység


Egy klorofill-származék, a filloeritrin révén alakul ki, ami egy fennálló májkárosodás vagy májfunkciózavar következtében fejt ki káros hatást. A filloeritrin a klorofillból az állatok gyomrában képződik, majd felszívódik a véráramba.


Normál esetben a májsejtek megkötik, majd kiválasztódik az epével. Azonban csökkent májfunkciók esetén, vagy ha elégtelen az epetermelés, akkor a filloeritrin felhalmozódik a májban, a vérben és a bőrben.


A betegséget valójában az okozza, hogy a filloeritrin a napfény hatására energiát termel, ezzel gyulladást és szövetelhalást okozva. Mivel májkárosodás is fennáll, megjelenhetnek idegrendszeri és metabolikus zavarok, akár elhullást is okozva.


Lovaknál leggyakrabban ez a típusú fényérzékenység alakul ki.

A májkárosodás leggyakoribb oka a legelőn vagy a szénából olyan májkárosító növények felvétele, amelyek pirrolizidin nevű méreganyagot tartalmaznak.


A tünetek erőssége a megevett, mérgező hatóanyag mennyiségétől, a napfény erősségétől, a bőr kitettségétől és a máj állapotától függ. Ha a ló huzamosabb ideje fogyaszt többé-kevésbé mérgező növényeket a legelőn, májkárosító mikotoxinokat (penészgombák), vagy az állat tartós gyógyszeres kezelésre szorult, akkor a máj meggyengült, és súlyosabb tünetek alakulnak ki.


Rendszeres májregeneráló gyógynövényes kúrák enyhíthetik a tüneteket, vagy megakadályozzák kialakulásukat. Természetesen, ha a májat károsító terhelés nem szűnik meg, akkor a fitoterápia sem jelent kielégítő megoldást.


Másodlagos toxikus fényérzékenységet kiváltó növények:

  • csillagpázsit vagy bermuda-fű (Cynodon dactylon)

  • köles (Panicum miliaceum)

  • királydinnye (Tribulus terrestris)

  • vöröshere (Trifolium pratense)

  • repce (Brassica napus)

  • aggófüvek (Senecio sp.)

  • ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale)

  • terjőke kígyószisz (Echium plantagineum)

  • sziki kender (Crotalaria juncea)

  • sétányrózsa (Lantana camara)


A Fitocavallo SOME gyógynövény-keverék összetevői javítják a ló anyagcseréjét, és ezzel csökkentik az allergiahajlamot és a májterhelésből kialakuló bőrelváltozásokat. Mivel emésztést javító hatásuk is van, így jó hatással vannak a bélflórára, ami a biotintermeléssel hozzájárul az erősebb bőr kialakulásához. Több esetben a rovarnyál közvetítette, lovaknál ún. nyári ekcéma tüneteit enyhítette. Utóbbi akkor igaz, ha az állat tartási körülményeiben jelentős változások is történnek. A tünetmentesség elérésére annál nagyobb az esély, minél inkább sikerül allergénektől mentes helyet biztosítani az állatnak, és helyesen, a belső anyagcserét nem megterhelő módon takarmányozzák az állatot. Jó, ha lecsökken a lovat érő napi fizikai, érzelmi és egyéb stressz.


Az évek során többször megfigyeltük, hogy amennyiben az állat gazdája időben, az allergia kezdeti szakaszában megkezdte az átfogó, nem csak a tünetekre, hanem az anyagcserére és a májra irányuló fitoterápiás kezelést, akkor akár éveken át tünetmentes maradt a lova. Talán annak is köszönhető ez, mivel más betegségek is okozhatnak a rovarcsípés allergiához hasonló tüneteket, melyek esetében hangsúlyos a takarmány minősége.



 

Köszönet a lektorálásért PhD. Dr. Kutasi Orsolyának (kutasi.orsolyakukacgmail.com)!


Az oldalon leírtak nem helyettesítik az állatorvosi szakvéleményt. Mindenkit arra buzdítunk, hogy hívjon állatorvost a lovához, ha bármilyen eltérést tapasztal az állatnál megszokottakban. Az oldal tartalmát mindenki saját felelősségére olvassa, használja vagy próbálja ki. A szerző, Marton Zsófia semmilyen felelősséget nem vállal érte, csupán saját tapasztalatait és véleményét osztja meg az érdeklődőkkel.

Ha hibát találsz az oldalon vagy kérdésed van, ide írj: loherba@dzsar.hu!


Comentarios


bottom of page