Számos növény tartalmaz biológiailag aktív vegyületek, köztük olyanokat is, amelyek hormonszerű hatást fejtenek ki lovakra. Ilyen például a barátcserje hatóanyaga, amely a progeszteronhoz hasonló hatású, míg ösztrogénhez hasonló hatással rendelkeznek a cickafark, a vörös here és lucerna egyes vegyületei.
Ezek olyan természetes növényi vegyületek, amelyek hormonszerű hatással rendelkeznek, és nagy mennyiségben etetve, vagy hormonálisan problémás lovaknál kóros elváltozásokat okozhatnak. Fiatal, intenzív tréningben lévő kancáknál egyes gyógynövények etetése előhozhat például ilyen jellegű problémát.
A lovat érő fizikai és idegi terhelés olyan stresszhatás, amely káros hatással lehet a hormonháztartásra is. A stresszhatások a mellékvese működését is nagyban befolyásolják, azaz olyan „túlélési” reakciók aktiválódnak, amelyek hatására kortizol termelődik a mellékvesekéregben.
A kortizolt stressz hormonnak is nevezik (vagy anti-stressz hormonnak). Kémiai szerkezeténél fogva ez a vegyület hasonló egy másik hormonhoz. Amennyiben bármely ok miatt a ló mellékveséje nem képes elegendő mennyiségű kortizolt előállítani, akkor az egy másik, felépítésben ehhez hasonló (szteránvázas), hormon, a progeszteron, termelődését csökkenti.
A progeszteron egy női nemi hormon, amelynek egyik fontos hatása, hogy az ösztrogén hatását ellensúlyozza, azaz bizonyos funkcióiban azzal ellentétes.
Elsősorban a petefészekben termelődik, az ovulációt követően a sárgatest termeli, de mindkét nemnél, kis mennyiségben, a mellékvese-kéregben is termelődik.
Amennyiben a jelentős stressz terhelés miatt nem termelődik elegendő mennyiségű progeszteron, akkor csökken annak az ösztrogén hatását ellensúlyozó szerepe, így ösztrogén dominancia (-túlsúly) alakul ki. Humán területen ez jól ismert és sokat kutatott téma.
Az ösztrogéntúlsúly fő tünetei embernél:
ödéma
emlőfeszülés
elnehezült lábak, vénák tágulata
depressziós hangulatzavar, ingerültség, fáradékonyság
csökkent libidó
hideg végtagok
rövid, szabálytalan ivari ciklus
hajhullás (pl. fésülésnél)
Lovaknál is folynak ilyen irányú kutatások, amelyek alapján úgy tűnik, hogy az embernél tapasztalt tünetek lovaknál is megjelennek (pl. hajhullás helyett a hosszú szőrök, így a farok és a sörény, normálisnál fokozottabb mértékű hullása következik be).
Gyakorlati szempontból a stressz legfeltűnőbb jelei a teljesítménycsökkenés, a sörény és farok szőrének hullása, zsírdepók kialakulása, gyomorfekély, viselkedési zavarok és csökkenő izomtömeg.
Ezek takarmányozással, részben pedig gyógynövényekkel kompenzálhatók ugyan, de legalább ilyen fontos a lovakat érő stresszhatások csökkentése, legalább átmeneti időszakokra, hogy a ló szervezete képes legyen regenerálódni (például téli leállítás, környezetváltozás a szezont végigversenyzett lónak, elegendő széna, jó társaság).
Emlőduzzadás
Fiatal kancáknál ritkán, de előfordul, hogy megduzzadnak az emlők (az egyik oldal jobban) és sárgás-fehéres, átlátszó, szagtalan váladék csepeg belőlük, ami ki is fejhető. Fájdalommal, gyulladással nem jár és nem fertőzés okozza. A fejés azonban nem javasolt, mert fokozhatja a váladék termelést. A tünet hátterében feltehetően a „serdülő” kanca ösztrogéntúlsúlya áll.
Az ösztrogének "növekedési impulzust" adnak a női nemi szerveknek, ami akár kóros növekedést is jelenthet. Ez a jelenség azért érdekes, mert egyes, fitoösztrogénekben gazdag, gyógynövények is fokozhatják, sőt kiválthatják ezt a jelenséget.
Az ilyen gyógynövényt tartalmazó takarmány vagy készítmény etetését abbahagyva azonban a tünetek elmúlnak. Amennyiben azonban ez nem következik be, akkor akár hormonálisan is be lehet avatkozni, de annak szükségességét már csak szaporodásbiológiára specializálódott állatorvos ítélheti meg.
Ösztrogénhatású például cickafark, a komló (ez idézi elő például a sörivó férfiak mellnövekedését is), a fürtös poloskavész, a málnalevél, a szója, a görögszénamag, a pillangósok (pl. lucerna, lóhere) és a lenmag. Az ösztrogén hatását ellensúlyozó progeszteron viszont megtalálható a palástfűben, a barátcserjében és a jamszgyökérben.
Szükséges azonban utalni arra, hogy nem minden lónál idézi elő a fenti tüneteket a fitoösztrogénekben gazdag növények etetése, ezért felmerül annak lehetősége is, hogy az adott lovaknál azt progeszteronhiány, vagy a stresszhormonok csökkent termelődése, azaz a mellékvese alulműködése idézi elő.
Ebben az esetben viszont nem a tünet, hanem az azt kiváltó ok kezelése a cél, hiszen a problémát ebben az esetben nem a gyógynövények idézik elő. Ezek kis mennyiségben történő adagolása esetén egyébként is csak elenyésző mennyiségű hatóanyag bevitellel kell számolni.
Fitoösztrogének
Olyan növényi eredetű vegyületek gyűjtőneve, amelyek a női nemi hormonhoz, az ösztrogénhez, hasonlóan a szervezet ösztrogén receptoraihoz kötődnek és ott ösztrogénszerű hatást váltanak ki.
Az 1940-es években az ausztrál juhok terméketlenséget, petefészekcisztát és meddőséget okozó „lóherebetegségét”, a réti here magas fitoösztrogén tartalma idézte elő.
Számos más növényben – ismereteink szerint legalább 300-ban - is ki lehet mutatni hasonló hatású növényi ösztrogéneket, de általában csak olyan kis mennyiségben, amelynek nincs jelentős hatásuk.
A fitoösztrogének leggazdagabb forrása a szója, a lucerna és a lenmag, amelyek viszont lótakarmányok alkotói!
A fitoösztrogének jelentős részét a szervezetben bélbaktériumok alakítják át inaktív vegyületekből hatásos fitoösztrogénekké, amelyek viszont gyorsan lebomlanak a szervezetben és 1-3 nap alatt ki is ürülnek.
Érdekes tulajdonságuk, hogy vannak olyan szervek, ahol ösztrogénszerű hatást váltanak ki, míg más szervekben éppen ellenkezőleg gátolják az ösztrogén hatását. Ezért is nevezik SERM-nek, azaz szelektív ösztrogén-modulátornak, ezeket az anyagokat. A pontos hatások feltérképezése manapság is kutatások tárgyát képezi.
Ösztrogénhatásúak lehetnek emellett még a hőkezelésnek ellenálló, főképp a korpában, maghéjon nagyobb mennyiségben jelen lévő Fusarium-toxin, a zearalenon, amely számos gabonafélében, elsősorban a kukoricában, található meg. A zearalenon azonban nem fitoösztrogén, mert azt nem magasabbrendű növény, hanem penészgomba termeli. Ösztrogénszerű hatása miatt azonban a zearalenon is előidézhet hormonális problémákat.
A penészes kukoricával etetett kancák terméketlenségének - a hormonális zavarokon túl (amit állatorvos diagnosztizál) - egyik fő oka a mikotoxin-mérgezés! A várható fedeztetés előtt 2 hónappal elkezdett, a termékenységet fokozó gyógynövényetetés, éppen ilyen okból mindig tartalmaz májvédő és méregtelenítő herbákat is.
Írd meg véleményedet, tapasztalataidat, de akár kérdezhetsz is tőlünk a fitocavallo@gmail.com címen!
Köszönöm a cikk lektorálását Dr. Bába András lóspecialista állatorvosnak (www.polequi.hu), és Dr. Mézes Miklós egyetemi tanárnak, takarmánytoxikológia szakértőnek!
További információ a fitoösztrogén tartalmú takarmány- és gyógynövényekről a Gyógynövények lovaknak, kutyáknak és macskáknak című könyvben érhető el.
Comments